Kutatások korábban számszerűsítették, hogy a kezeletlen magas vérnyomásban szenvedőknél 42 százalékkal nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, mint az egészséges embereknél. Keveset foglalkoztak viszont a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatásával erre a kockázatra. Ezt a hiányt pótolták most kínai és amerikai kutatók.
Kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen agyi folyamatok magyarázzák azt a jelenséget, hogy az emberek másképp ítélik meg a saját rasszukhoz tartozó arcokat, mint a tőlük idegeneket. A kutatás kanadai, az eredmény a világon bárhol érvényes.
A jövő nem fenyegető, befolyásolhatatlan árnykép, hanem feltérképezhető és alakítható valóság – állítja új könyvében Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Miért beszélgessünk a jövőbeni énünkkel, mi az, hogy jövőkerék, és hogyan vessük be a backcastingot? Aggódjunk-e a mesterséges intelligencia miatt, és mit kellett volna tenni a parajdi sóbányánál?
Első hallásra képtelenségnek, már a nevében is ellentmondásosnak tűnhet az átlátszó fa, pedig a kutatók évek óta foglalkoznak a megvalósításával. Készítettek is már ilyet, ahhoz viszont nagy mennyiségben kellett nem lebomló vegyi anyagokat is használniuk. Amerikai szakemberek most találtak egy ígéretes megoldást.
Az egészséget figyelő viselhető eszközök sorába érkezett egy újabb megoldás, ezúttal talpbetét formájában. Az újdonság egészségkövetést ígér a személy járása alapján, ez a biomechanikai folyamat ugyanis éppen olyan egyedi, mint az ujjlenyomat.
Ígéretesnek tűnik egy egyszerű, otthon is elvégezhető szaglásteszt a kezdeti Alzheimer-kór kimutatására.
A műanyagok közismerten lassú lebomlása fényében ígéretes egy japán kutatók által létrehozott olyan új műanyag, ami éppen annyira erős, mint jelenlegi alternatívái, viszont igen könnyen lebomlik, méghozzá veszélytelen vegyületekre.
Ki- és bekapcsolhatják a géneket, megváltoztathatják a sejtek viselkedését az egyszerű hanghullámok – állítják japán kutatók. A kísérlettel alátámasztott eredményeik ígéretes lehetőségeket nyithatnak meg.
Fontosabb a testtömegnél az, hogy miként oszlik el a zsír a testen, amikor a szív- és érrendszeri betegségek kockázatáról van szó – tárták a nyilvánosság elé legfrissebb eredményeiket svéd kutatók az Európai Kardiológiai Társaság belgrádi konferenciáján.
A rendszeresen új helyre költözés vagy a több tudományos műhely közötti időmegosztás akár évekkel is lerövidítheti azt az időt, amennyi a később tudományos áttörésként értékelt alapötletek megszületéséhez szükséges.
Jobb eredményeket érnek el a magasabbra nőtt tanulók bizonyos teszteken, derül ki egy amerikai kutatásból. A hatás mértéke elég nagy.
Zenét alkalmazó gyógymódok lehetőségét villantja fel amerikai kutatók vizsgálata, amelynek eredeti célja annak megértése volt, hogy milyen hatással van az agyra a nosztalgiát kiváltó muzsika.
Nemcsak másképpen hat rájuk, de eltérően is működik a kisgyerekek agya, ha könyvből olvasnak nekik, mint amikor képernyőn néznek mesét – bizonyították amerikai kutatók.
A Covid elleni védekezésnél jobb is lehet a felkészülés, a nemzetközi együttműködés. Ezt a reményt tükrözi az elfogadásra váró, nagy nehezen összehozott világmegállapodás.
Egy új, az Egyesült Államokban kidolgozott genetikai teszt nyálból képes kimutatni olyan agresszív prosztatadaganatok meglétét, amelyeket a hagyományos vizsgálatok többsége nem jelez.
Tucatszám hozná haza a tudósokat külföldről, Magyarországot az innovációs élbolyba repítené a kormány új szervezete. A formátum ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket. Az Élvonal-programban Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós lesz a mindenről döntő csapatkapitány.
Nem csak szépen lesülni és fizikailag erősödni lehet, ha vadvizekben (tóban, folyóban, tengerben) úszik az ember, ez a mentális jóllétet is javítja – derült ki egy nemzetközi kutatásból.
Kanadai kutatók egy matematikai modell segítségével feltárták, hogyan szabályozza a szervezetünk a nátriumot, a káliumot és a folyadékokat, és azt is kiderítették, hogy a sóbevitel mérséklésénél nagyobb hatással van a vérnyomásra egy másik ásványi anyag bevitelének növelése.
Szingapúri kutatók bemutatták, hogyan használhatók fel megfelelő alapanyagok és a 3D-s ételnyomtatás technológiája arra, hogy mind ízben, mind állagban leutánozzák a tenger gyümölcseinek egyik fontos képviselőjét, a tintahalkarikát.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
