Vártuk, mégsem sejtettük, hogy ennyire drámai lesz, amikor a Trump-Musk-dodzsem ámokfutása eléri az amerikai űrkutatást is. Az egy dolog, hogy megtizedelnék a NASA-t, kukáznák a középtávú holdprogramot, a Nemzetközi Űrállomást, továbbá az egyetlen űrhajót, amit a NASA végre ki tudott izzadni – csakhogy félő, hogy ezzel gyakorlatilag átpasszolják az USA űrbeli dominanciáját Kínának.
Bár a házasságnak többféle, kutatások által is megerősített egészségügyi előnye van, egy lengyel vizsgálat egy kellemetlenebb mellékhatásra derített fényt. Úgy tűnik, a hivatalossá tett együttélés kimutatható mértékben növeli a túlsúly kockázatát, azonban nem mindkét félnél egyformán: a férfiaknak van nagyobb kitettségük.
Nemcsak a tűzhányók befolyásolhatják az éghajlatot, hanem a klímaváltozás is növelheti a vulkánkitörések hevességét és gyakoriságát – állítják geológusok. Az év eleji, különösen sokfelé bekövetkezett vulkáni tevékenységnek azonban még nem ez lehetett az oka.
Mérgező vegyszerek helyett ultrahanghullámokkal és egyszerű sófürdővel változtatták úgy meg az üveg felületét, hogy az víztaszítóvá vagy pozitív töltésűvé váljon, számos alkalmazás mellett még az ízesebb sör előállítása előtt is megnyitva a lehetőséget.
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
Tömegsportnak éppen nem mondható a több mint 500 éves golf, de legalább 50 millióan hódolnak ennek az időtöltésnek szerte a világon. Mindegyikőjük örülhet majd annak a fejlesztésnek, melynek eredményei a golfpályákon is túlmutathatnak.
Miután az ember biológiai órája természetes megvilágítás mellett fejlődött ki, japán kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként járulnak hozzá az ilyen fényviszonyok az ébredés kellemesebbé tételéhez.
A bíróságon ugyan még nem fogadnák el, mégis ígéretesnek tűnik ausztrál szakemberek kutatási eredménye, amely a szexuális együttlétet igazoló, eddig még feltáratlan nyomokat azonosított.
Min múlik, hogy milyen jól vagy kevésbé jól hall valaki, ha kizárják az öregedés és a zajterhelés negatív hatását? – tették fel a kérdést kutatók, majd többféle populáción végeztek kutatásokat, hogy választ kapjanak. Máshogy hallanak a nők és a férfiak, az életkor mellett a nyelv is számít, a lakóhelyről már nem is beszélve.
Korábban ilyesmire nem alkalmazott módszerrel számolták újra a fákat Kínában. A világ bármely országában használható eljárás segít abban, hogy utána hatékonyabb lehessen a fatelepítés.
Természetes, környezetbarát cápariasztó szerre bukkantak, amellyel védeni lehetne a strandolókat az óceánok félelmetes ragadozóitól.
Korántsem okoznak annyi súlyos agykárosodást a sorozatos traumák és sérülések, amelyek a kontaktsportokban a játékosok fejét érik, mint ahogy az az utóbbi évek híradásai alapján tűnik – állítja egy brit biomatematikus.
Lehet, hogy most kihalófélben lévő állatok megmentésében mutatkozhat meg a kísérlet haszna.
Szakítottak a hagyományos klinikai diagnosztizálási módszerekkel amerikai és spanyol kutatók: okosórákról gyűjtött adatok segítségével próbáltak azonosítani pszichiátriai betegségeket. Az eredmények alapján úgy néz ki, sikerrel.
Mit gondol, melyik pártra szavazna Pókember az országgyűlési választásokon, és melyikre Darth Vader? A kérdés viccesnek tűnhet, azonban jóval több van mögötte, mint első látásra tűnik.
Gyógyszertárrá alakítanák a kiskerteket kanadai egyetemisták: növényekben állítanának elő gyógyszereket, például olyanokat, amelyek hiánycikknek számítanak.
Mexikói kutatók tanulmánya szerint az extrém hőség a fiatal és amúgy egészséges felnőttek közül szedi arányaiban a legtöbb áldozatot a közép-amerikai országban. Az eredmények globális figyelemre is érdemesek.
Amerika veszíthet, miután példátlan módon korlátozzák a szabad tudományos kutatást az USA-ban. De vajon Európa nyerhet-e? A hiedelmeken alapuló intézkedések egyik fő áldozata a Covid-oltásról ismert mRNS-kutatás, a rákgyógyítás egyik ígéretes terepe. Magyar tudósok értékelték a HVG-nek mindazt, ami Amerikában történik.
Német biológusok bizonyították, hogy a hangyák képesek tanulni a tapasztalataikból, és ennek kapcsán például „haragtartókká” válni.
Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?
