Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.
Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.
Egy újfajta inzulinpumpa gyakorlatilag teljesen automatizálhatja a gyógyszer adagolását, folyamatosan figyelve a beteg pillanatnyi vércukorszintjét.
Kínai kutatók megoldották a lehetetlennek tűnő feladatot: sikerült a bőrön keresztül bejuttatni a szervezetbe az inzulint.
A jövőben egy új feladatkörrel is bővülhetnek a jelenleg tudományos kísérletek elvégzésére használt űrállomások: gyártórészlegek működhetnek bennük. Mindezt a 3D-nyomtatás tökéletesítése teszi lehetővé.
Hongchi Xiao a Paida Lajin terápiát népszerűsítette.
Amerikai kutatók olyan hatóanyag-kombinációt teszteltek egereken, amelyek 700 százalékkal turbózták fel az inzulint termelő sejtek működését. A hatás azután is megmaradt, hogy leállították a kezelést.
Bő száz évvel az inzulin felfedezése után belátható közelségbe került egy tűszúrásmentes megoldás. Pont úgy lehet bevenni, mint bármilyen más gyógyszert.
Megváltozhat az életük, jelentősen javulhat az életminőségük azoknak a brit cukorbetegeknek, akik hamarosan jogosultak lesznek a mesterséges hasnyálmirigy használatára. A készüléknek köszönhetően a betegeknek nem kell többé inzulinnal szúrniuk magukat.
Az inzulinhoz való egyszerűbb és olcsóbb hozzáférés módját dolgozták ki amerikai és brazil kutatók: genetikailag módosított teheneik inzulint is tartalmazó tejet adnak.
A béta-sejtekhez hasonló funkciókat kaphatnak egyes, a hasnyálmirigyben lévő sejtek, melyek aztán inzulint is termelhetnek. A megközelítés jelentős előrelépést hozhat a cukorbetegség kezelésében.
Az egészségügy terén sokszor szó szerint életmentőnek bizonyulnak egyes innovációk. A TIME magazin összegyűjtötte az idei év 200 legjobb találmányát, melyekből most bemutatjuk azt a tizenötöt, melyek orvosi vonalon érdemelnek figyelmet.
Több szempontból is különleges az MIT kutatói által fejlesztett, bőr alá ültethető inzulinadagoló eszköz. Hasonló megközelítés ugyan volt már, ez azonban több részletében is kidolgozott, így tovább maradhat használható azoknál.
A Belügyminisztérium azt követően adott ki közleményt, hogy reggel nyilvánosságra került Takács Péter államtitkár levele, amiben inzulinhiányra figyelmeztette a háziorvosokat.
Mielőtt felírnának egy készítményt, az orvosoknak kellene meggyőződniük arról, hogy az kapható a gyógyszertárban.
Különös módszerrel lehet kezelhető a diabétesz, tudósok ugyanis sejtek átalakításával érhetik el, hogy az emberi szervezet újra képes legyen inzulint termelni.
A svéd és amerikai tudósok hatféle inzulint elemeztek Indiában, ott jutottak részletesebb információkhoz az inzulintároláshoz.
Svájci kutatók meglepő ötletet valósítottak meg a gyakorlatban. Olyan a testbe ültethető üzemanyagcellát készítettek, amelyik a szövetekből származó felesleges vércukorból állít elő elektromos energiát.
Az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem tudósai szerint érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni azokat a genetikai folyamatokat, amelyek a migrén kialakulásához vezetnek.
Összefogott az orvostudomány és a technológia: bionikus hasnyálmirigy teheti könnyebbé az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők életét.
