Komoly áttörést érhettek el a tudósok: akár az 1-es típusú cukorbetegség is kezelhető lehet egy új módszerrel. A szakemberek ugyanis az emberi gyomor sejtjeit alakították át olyan szövetekké, amelyek képesek inzulint kibocsátani, ha a vércukorszint emelkedni kezd.

A Weill Cornell Medicine kutatói által vezetett kísérletből ugyanis kiderült, hogy a gyomor úgynevezett GINS-sejtjeinek (gastric insulin-secreting cells) átültetése egerek esetében visszafordította a diabéteszt.

Mint a Science Alert kifejti, a hasnyálmirigy bétasejtjeinek alapesetben az a feladatuk, hogy inzulint szabadítanak fel, válaszul a növekvő vércukorszintre. A diabétesztől szenvedő betegeknél ezek a szövetek megsérülnek vagy elhalnak – ez pedig azt eredményezi, hogy nehezebben jut a glükóz a sejtjeikbe.

A kezüket, lábukat biztosan, de az életüket is megmentheti a cukorbetegeknek egy új sebtapasz

Nemcsak passzívan védi a sebet, amíg a szervezet gondoskodik a vágás, égés vagy horzsolás behegesedéséről, hanem aktívan figyel és gyógyít is. Ezt ígéri találmányáról a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) egyik kutatócsoportja, amely újfajta gyógyírt kínál a nehezen regenerálódó sebekre.

És ugyan a GINS-sejtek nem bétasejtek, de a működésüket tudják utánozni. A belekben ugyanis rengeteg őssejt van, melyek rengeteg más sejttípussá tudnak átalakulni, és a szaporodásuk is igen gyors. A kutatók reményei szerint a cukorbetegek bél-őssejtjeit lehet majd GINS-sejtekké alakítani, így csökkentve a kilökődés kockázatát is.

Mint a kutatók kiemelik, a sejtek átalakítása nem is különösen bonyolult folyamat – mindössze néhány napra van szükség hozzá, és az átültetést követően hónapokig kitarthatnak – derül ki a Nature Cell Biology folyóiratban közzétett tanulmányból.

Az inzulin felfedezése után 100 évvel itt lehet a megváltás: mesterséges hasnyálmiriggyel sikeresen kezelték az 1-es típusú cukorbetegséget

Minden eddiginél jobbnak tűnik az a megoldás, amit az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztettek ki brit kutatók. Egy olyan mesterséges hasnyálmirigyről van szó, melynek jelenleg egyetlen hátránya van: rendkívül drága.

Bár ez a megközelítés még igencsak kezdetleges, de ha sikerülne, a szervezet ismét természetes módon tudná szabályozni az inzulinszintjét. Az út azonban még hosszú lehet: a kutatók is kiemelik, hogy az emberi és az egértől származó gyomorszövetek számos ponton mutatnak különbségeket, és ezekkel a jövőbeni vizsgálatok során foglalkozni kell. Emellett a GINS-sejteket is ellenállóbbá kell még tenni az immunrendszer támadásaival szemben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.