Az inzulinhoz való egyszerűbb és olcsóbb hozzáférés módját dolgozták ki amerikai és brazil kutatók: genetikailag módosított teheneik inzulint is tartalmazó tejet adnak.
A hasnyálmirigy által termelt inzulin nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, ugyanis szabályozza a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok anyagcseréjét. Az 1-es típusú cukorbetegség esetében azonban károsodnak a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, így kívülről kell pótolni ezt a vegyületet, de még a többségében életmódbeli tényezőkre visszavezethető 2-es típusú cukorbetegségnél is előfordulhat, hogy inzulinpótlásra van szükség.
Az inzulinpótlás pedig nem leányálom, nem is olcsó mulatság, ráadásul az anyag beadása is meglehetősen macerás. De ez még a jobbik eset, ugyanis a világ fejletlenebb részein az inzulinhoz való hozzáférés is korlátozott, azaz sokaknál kezeletlen marad a betegség, aminek egyéb súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
Az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és a Universidade de São Paulo kutatói egy egészen újszerű ötlettel rukkoltak ki e probléma orvoslására. „Biogyárként” használnának teheneket, azaz inzulint tartalmazó tejet termeltetnének velük. Ehhez inzulint kódoló humán DNS-t szúrnak a tehénembriókba, és az állatok tejében megjelenne a humán inzulin. Az ötlet annyiban nem is új, hogy korábban már vontak ki inzulint tehenek hasnyálmirigyéből.
Miután a proinzulint kódoló DNS-t beillesztették tíz tehénembrióba Brazíliában, az embriókat normál tehenekbe ültették be. A tíz embrióból csak egy transzgenikus borjú született. A kutatók specifikusan az emlőszövetet is meg tudták célozni, így a humán inzulin nem kering a tehén véráramában, hanem egy meghatározott területre korlátozódik.
A kutatók óvatos becslése szerint egyetlen tehén literenként körülbelül egy gramm inzulint tud termelni. Minden gramm több mint 28 ezer egység inzulinnak felel meg. A tipikus holsteini tehén napi 40–50 liter tejet termel, így egyetlen tehén több ezer 1-es típusú cukorbeteg számára tudna ellátni napi inzulint egy teljes hónapon keresztül. Összességében tehát az emlőszövet mirigyeinek humán inzulin termelésére történő genetikai módosításával a kutatóknak sikerült egy bőséges és olcsó erőforráshoz nyúlniuk. A további elképzelés az, hogy klónozzák ezt a tehenet, és megpróbálják elérni a vemhesség elérését a teljes laktációs ciklusban a nagyobb inzulinhozam érdekében.
Mindez remekül hangzik, azonban a neheze még hátra van. A termelés növelése, a transzgenikus tehenek egészségének és jólétének biztosítása, valamint a hatósági engedélyekben való navigálás mind hatalmas kihívást jelentenek. Az eddig elért eredmények biotechnológiai jelentősége mellett azonban eltörpülnek ezek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
