Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy hova vezetnek azok az utcai tüntetések, amelyek egy fiatal nő halála miatt kezdődtek Iránban – és egyelőre nem csillapodnak. Az erőszakba torkolló tüntetéseket a rezsim is aggódva figyeli, egyúttal brutálisan lép fel a demonstrálókkal szemben.
A temetés után Szakkezben tüntetés robbant ki: a gyászolók a "halál a diktátorra" jelszót skandálva vonultak az utcákon, ellenezve a nők jogait csorbító törvényeket.
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Elmélyülni látszik az orosz–iráni barátság, de számos gátja van, hogy stratégiai szövetséggé alakuljon. Az USA Izraellel és arab szövetségeseivel különleges drónflotta létrehozásába fogott.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
A nem túl ismert Ikco márka lát nagy lehetőséget a magára hagyott orosz piacban. A közel-keleti ország legnagyobb autógyártójának olyan termékekei vannak, mint a kompakt szedán Tara, amely lényegében egy átdolgozott Peugeot.
Oroszország iráni kémműholdat küldött fel a világűrbe, amit kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban. A szatellitet 16 másik eszközzel együtt Szojuz rakétával juttatták fel.
Már akkora a félelem az orosz katonai vezetésben az ukránok által használt HIMARS rakétavető-rendszerektől, hogy Irántól próbálnak venni amerikai típusokról lemásolt drónokat, hogy levadásszák őket.
Bár Vlagyimir Putyin többször is azt mondta, a világ népességének több mint fele Moszkva pártját fogja az orosz–ukrán konfliktusban, a valóságban igencsak megfogyatkozott a Kreml szövetségeseinek száma. Akik maradtak, komoly ellentételezést várnak a támogatásért cserébe.
Bár a könnyen gyártható és olcsóbb drónok – ahogy arról egy szakértő nyilatkozott a német lapnak – aligha billentik el az erőviszonyokat Moszkva javára, mert drónokkal nem lehet háborút nyerni, ám nagy károkat okozhatnak velük az ukrán infrastruktúrában.
Olena Zelenszka Washingtonba látogatott, az oroszok feloldhatják Ukrajna tengeri blokádját, Putyin pedig Erdogannak hálálkodik a tárgyalások közvetítéséért. Szergej Lavrov interjút adott.