Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Pulykahiány miatt törölhetik a karácsonyt – harsogta a napokban a brit sajtó, miután az ország legnagyobb baromfitenyésztő vállalata, a Magyarországon is érdekelt Bernard Matthews tulajdonosa szerint őket is elérte a szén-dioxid-válság. A húsiparban ezt a gázt a disznók és szárnyasok vágás előtti elkábítására használják, az élelmiszergyártásban pedig a mirelit termékek hűtésénél játszik szerepet. A pánik oka, hogy két nagy műtrágyagyár is bezárt a megfizethetetlen földgázárakra mutogatva.
Az Európába irányuló orosz gázexport 80 százalékos csökkenése súlyos zavarokat okozott az iparban. Az európai műtrágyagyárak rengeteg földgázt használnak fel, ráadásul két év alatt duplájára drágult a gyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír (kálium-karbonát) is, amelynek második legnagyobb előállítója szintén Oroszország. A gyáraknak az ipari felhasználású szén-dioxid előállításában is fontos szerepük van, amit az is jelez, hogy Németországban és Nagy-Britanniában is ellátási gondokat okozott a leállás. A vállalatok egyelőre hiába várnak kormányzati beavatkozásra, márpedig enélkül cégek százai mehetnek csődbe, és sok ezer munkavállaló megélhetése kerülhet veszélybe – figyelmeztettek az érintettek.
Miért égetik el az oroszok az eladhatatlan földgázt ahelyett, hogy elzárnák a kutakat?
Kell-e félni az úgynevezett fáklyázástól, a kontrollált gázégetéstől, és mibe kerül egy szénhidrogén-lelőhely lezárása, illetve újraindítása? Miért akarja teljesen leállíttatni a fáklyázást 2030-ra az ENSZ és a Világbank?
