A magyar irodalmi élet két és fél évszázadát tekinti át „helyreigazító” tanulmánygyűjteményében a 85 esztendős Nyerges András író, akinek „kellemetlenkedő” írásaiból még az is kiderül, miben értett egyet Lukács György marxista filozófus és Prohászka Ottokár nemzetvédő püspök.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
A Honi bestiárium című kötetben 33 portré és pályakép olvasható a többi közt (szörny)panoptikumba illő alakokról.
"A magyar »pénz« szó a régi »nincs«, »néncs«, »néndz«, »véndz«, »féndz«, »pénz«. A szó gyökét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg; magát a pénzt azonban ő se találta meg" – Karinthy Frigyes "akadémiai értekezése" is érzékelteti, mekkora haditettet hajtottak végre a Nyugatnál.
Az ellentmondásokkal terhes Petőfi–Jókai-kapcsolat érdekfeszítő sztorijai és Petőfi utóélete is terítékre kerül Szilágyi Márton A magyar romantika ikercsillagai című könyvében.
Margócsy István Színes tinták című tanulmánygyűjteménye a magyar irodalom különböző arcairól és nézeteiről szól.
Volt hova visszanyúlniuk a Szerb Antal „nemzetietlen” irodalomtörténetétől a romlatlan ifjúságot kivont karddal óvó újhazafiaknak. De manapság is ismerős lehet, ahogy az 1934-es első kiadása után nyolc évvel agresszív antiszemita támadássorozat indult a sajtóban a tragikus sorsú író azóta klasszikussá érett műve ellen.
Az író hosszú levélben válaszolt a Magyartanárok Egyesülete elnökének a bíráló szavaira. Szerinte Arató László észrevételei egy olyan kor emlékét hozzák vissza, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.
Augusztus 9-én a Farkasréti temetőben kísérik utolsó útjára Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténészt – közölte a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság.
Érinthetetlen tabutéma volt évtizedeken keresztül, hogy a nemzeti költőfejedelem, Illyés Gyula felesége volt egykoron József Attila Flóra-verseinek ihletője. Az irodalomtörténeti jelentőségű háromszöget a rendszerváltás óta könyvek, tanulmányok sora taglalta. A napokban kiállítás nyílt a kivételes asszonyról, de az ott sem derül ki, hogy Flóra Szabó Lőrinc múzsája is volt.
Június 20-tól az Országos Széchényi Könyvtárban állítják ki a most hazakerült Májusi zápor után című vers kéziratát.
Ellenforradalmárságáért kiszabott másfél éves börtönbüntetését letöltve a magyar költészet kimagasló gyászversével, a Sirállyal tért vissza az irodalmi életbe Zelk Zoltán, akit a minap egyhangú szavazással választottak a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává.
Szerelem- és szexmátrix, Facebook-mesék kávézáshoz. Az irodalmi alakok kultikus papírmaséból hús-vér emberré válnak, hithű liberálisok és masszív jobbosok kacsintanak össze, kamaszok somfordálnak a könyvespolchoz. Vágyakat, öngyilkossági kísérleteket, harmóniát, kifacsart beteljesüléseket, és lágy szövésű boldogságot sodornak a suhogó szoknyákba gabalyodott bajuszok. Vagy valami egészen mást: nyilas és kommunista múltat. A Nyáry Krisztián-jelenség nyomába eredtünk.
A január utolsó napján csendesen elhunyt Botka Ferenc irodalomtörténészt ma kísérik utolsó útjára a kismarosi temetőben. A 82 esztendős irodalmár nevéhez példátlan szakmai teljesítmény kötődik.
Egy erényes kozmopolita és a magyar konzervatívok előfutárai az 1794 és 1825 közötti időszakban. Valaha egy oldalon álltak, a felvilágosodás hívei voltak, többen szabadkőművesek, a zsarnokság és a babonaság ellenfelei, de elsodródtak egymástól. Kazinczy Ferenc megmaradt haladárnak, míg a forradalomellenes röpiratok szerzői a status quo pártjára álltak.
