#iskola





"Hagyjuk őket játszani békében vagy harcban"

Aki szeret társasozni, annak a gondolkodása is rugalmasabbá, nyitottabbá válik. Az élmény megerősíti a gyereket abban, hogy új helyzetekkel megismerkedni, új dolgokat megtanulni: jó. A játék olyan készségeket is felszínre hoz, melyek hagyományos oktatási környezetben rejtve maradnak, és ez visszahat a gyerek közösségben elfoglalt helyére. A HVG Extra Business interjúja Jesztl Józseffel, a hazai játékpedagógia egyik meghatározó alakjával.




Miért kellene a kilencedik évfolyam bevezetése?

A végzettség nélküli iskolaelhagyás problémájára kersik a választ a kormánypártok. Azt szeretnék elérni, hogy a rendelkezésre álló idő és a tartalom átszervezésével hatékonyabb képzés valósuljon meg, tehát a kilencedik évfolyam esetleges bevezetése nem arról szólna, hogy több időt töltsön el a diák az iskolában.


Kevesebb a gyerek: új iskolát nyitnak

Komádiban a református egyház új iskolát nyitna, a helyiek félelme szerint azért, hogy ott válogatott – nem cigány - gyerekek tanulhassanak. A polgármester szerint mindezt a csökkenő gyereklétszám magyarázza. Az épület megvan, a tanárokat már kiszemelték, a KLIK nem javasolja az indítást, az EMMI kerüli a konkrét választ.


Állami óvodabővítésre jött a pénz, egyházi iskola lett belőle

Óvodafejlesztés címen nyertek uniós támogatást, de immár harmadik éve egyházi iskola működik óvoda helyett a Csongrád megyei Mórahalmon. A polgármester azt mondja, átmenetileg kényszerhelyzetbe kerültek, kellett a hely. A támogatás odaítéléséért és a felhasználás jogszerűségének ellenőrzéséért felelős Miniszterelnökségről a hvg.hu-nak jelezték, nem folyik szabálytalansági eljárás. Annak felelősségét azonban, hogy valóban az valósul meg, amit vállalt, a Miniszterelnökség az önkormányzatra mint projektgazdára tolta.


„Mi nem tanulunk a demokráciáról, hanem megéljük”

Sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg még az is. A diákok azonban tíz év múlva szinte semmire nem emlékeznek. Mindez Norvégiában van, a hasonlóság a magyar viszonyokkal, csak a véletlen műve. Ám a skandináv országban is vannak intézmények, amelyek szembemennek ezzel a trenddel, és bár kevesebb dolgot tanítanak, de azt sokkal alaposabban, a diákok lelkesedésére építve. Az egyik ilyen iskola igazgatója, Bjorn Bolstad mesélt erről a hvg.hu-nak.




Plakátok, politikusok az iskolákban – törvényes ez?

Bár a jogszabályok tiltják a politikai és reklámtevékenységet az oktatási intézményekben, több iskola udvarán, kerítésén tűntek fel a napokban a kormány bevándorlásellenes plakátjai, és pártpolitikusok tűnnek fel egyre többször az oktatási intézményekben is.


"Újra van besúgás, feljelentés. A Kádár-kort éljük újra" - értékeltük a közoktatást

Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minőségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. „Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak”, „A helyzet egyelőre kilátástalan” – írták többek között kérdőívünkre. A szülők szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az „ingyenes oktatásért”.




Bizonyítványt állítunk ki a magyar iskoláról

A tanév végén szeretnénk olvasóinkkal együtt értékelni a magyar iskolát. Kérjük, ha szülőként, diákként vagy tanárként „érintett”, ossza meg velünk véleményét a tanévről, a Klikről – általában a közoktatásról.