Ők ott sem voltak – sarkítva ez volt a vitatott történelem-tankönyv szerzőinek védekezése, amikor egy nemrég megrendezett szakmai vitán szembesültek a kritikai észrevételekkel. A múlt elferdítése persze nem csak az állami tankönyvekben érhető tetten: azt gyakran űzik a vezető politikusok is.
A délutáni, egyébként kötelező iskolai foglalkozásokról igazolatlan hiányzás miatt elvehetik az iskoláztatási támogatást, de ha a gyerekek igazoltan hiányoznak, akkor nem kell még osztályozóvizsgát tenniük.
Betti megpróbált továbbtanulni, de egyedüli cigány volt az iskolában, így pár nap múlva hazament. Attilát teljesen hidegen hagyja a tanulás. Tündének a négyes már rossz jegy, Józsi pedig nem akar közmunkás lenni, mint az apja. Ismerjen meg 11 hátrányos helyezetű családot, ahol a szülők attól félnek, hogy a gyerekeik idő előtt otthagyják az iskolát, csakúgy mint egykor ők maguk, a gyerekek pedig küzdenek azzal, hogy a szüleik nem tudnak segíteni nekik! Minden gyereket ott fényképeztünk, ahol tanulni szokott. Abcúg a hvg.hu-n.
"Sajnálom, hogy elhitetik veletek, hogy az egyetlen dolog, ami számít, az az a fajta tanulás, ami az iskolában történik. És abból is az a fajta, amely az osztályteremben történik. De abból se minden. Csak azok a dolgok számítanak, amelyek benne lesznek a dolgozatban" – írta diákjainak többek között egy pedagógus.
Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.
Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
A fejlődő országokban élő fiatal lányok oktatásban való részvételének előmozdítására irányuló együttműködést jelentett be Michelle Obama amerikai first lady és Abe Akie, a japán kormányfő felesége csütörtökön Tokióban.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
Az új kerettantervek és a mindennapos testnevelés bevezetése által érintett évfolyamokon gyakran heti 36 órát tesznek ki a kötelező iskolai feladatok, sőt olykor ennél többet is – mondta egy iskolaigazgató. Egy nemzetközi felmérés szerint a 29 mért ország közül Magyarországon fordítják az ötödik legtöbb időt leckeírásra a gyerekek.
Fokozottabb a kognitív fejlődés sérülésének kockázata azoknál a gyerekeknél, akik a közlekedés által erősen légszennyezett térségekben lévő iskolákban tanulnak - derült ki egy spanyol tanulmányból.
Az esztergomi önkormányzat visszavett az államtól hat alapfokú és két középfokú oktatási intézményt, valamint egy középfokú kollégiumot, amelyek a korábbi polgármester, Tétényi Éva ideje alatt kerültek állami kezelésbe.
602 diák és 45 felnőtt hagyta el a Rudas László Szakközépiskolát, a Fejér megyei katasztrófavédelmi mobil labor egysége azonban veszélyesanyag-koncentrációt sem az alagsorban, sem az iskola más részeiben nem tudott kimutatni.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.
Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.
A nyolcadikos irodalomkönyvben egy szövegrészlet a szomszédos országok és a köztünk élő kisebbségek megismerésére buzdít, de az ominózus részlettel több baj is van.
Egy agresszív, hányással, hasmenéssel, lázzal járó vírustól betegedett le az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola több mint száz tanulója Budapest hetedik kerületében. A szakértők még kutatják a megbetegedések eredetét.
A mentális problémákkal küzdő fiút a Hír24 szerint csak trükkel tudták leszerelni: egy álruhás rendőrnek sikerült bejutnia hozzá. Nem sérült meg senki, a fiút elvitték a rendőrök.
A Klik is vizsgálódik a Szombathelyi Savaria Szakképző Iskolában történtek ügyében. Egy rejtett kamerás felvétel szerint az egyik osztályfőnök pénzt fogadott el a gyerekektől, cserébe kiválthatták az egyeset, vagy halaszthatták a házi feladat leadását. Egyelőre nem világos, hogy a tanár saját célra gyűjtött, vagy az osztálypénzt gyarapította. A pénzszedést az iskola igazgatója már leállíttatta.
Újrakezdődött a tanítás hétfőn Pakisztán iskoláiban, néhány héttel az ország történetének legvéresebb terrorcselekménye után. Egy pesavari katonai iskolát támadtak meg, 150-en haltak meg, köztük 132 diák.
