#iskola




Nincs értelme betartani az előírt tantervet

Imádják az irodalomórákat, sőt a menőbb tanulók verseket faragnak. Az asztalosnak készülő diákokban a szokatlan érdeklődést az irodalom iránt tanárnőjük egyedi módszerei keltették fel, aki az órákon éppúgy felhasználja a kortárs írók verseit, mint a rap vagy slam poetry-előadók szövegeit. Nem tilos az órákon az okostelefonok nyomogatása sem. A módszer hatékony, ám a sok, Klik által nem támogatott fénymásolás miatt a tanároknak zsebbe vágó, és a mai oktatási előírásokat is sok helyen sértheti. Interjú Sulyok Blanka magyar-német szakos tanárral.



Pipecland, a féllegális gyerektábor, ahol Aczél György unokáját is befogadták

Sohaország, Narnia, Fantázia saját törvényekkel működő kitalált gyerekvilágok, amelyek valójában is léteznek. Ilyen volt 1938-tól 1978-ig a Bánki-tónál Leveleki Eszter pedagógus vezetésével Pipecland, a klasszság birodalma is, ahol 40 év alatt több mint 800 gyerek fordult meg. Kívülről csak tábornak tűnhetett, valójában egyedi közösség volt. A bánki univerzumot a Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt kiállítása, az Ellenpedagógia a tóparton mutatja be.




Megengedtem, hogy ne járjanak iskolába

Betti megpróbált továbbtanulni, de egyedüli cigány volt az iskolában, így pár nap múlva hazament. Attilát teljesen hidegen hagyja a tanulás. Tündének a négyes már rossz jegy, Józsi pedig nem akar közmunkás lenni, mint az apja. Ismerjen meg 11 hátrányos helyezetű családot, ahol a szülők attól félnek, hogy a gyerekeik idő előtt otthagyják az iskolát, csakúgy mint egykor ők maguk, a gyerekek pedig küzdenek azzal, hogy a szüleik nem tudnak segíteni nekik! Minden gyereket ott fényképeztünk, ahol tanulni szokott. Abcúg a hvg.hu-n.


Megrendítő bocsánatkérés egy tanártól

"Sajnálom, hogy elhitetik veletek, hogy az egyetlen dolog, ami számít, az az a fajta tanulás, ami az iskolában történik. És abból is az a fajta, amely az osztályteremben történik. De abból se minden. Csak azok a dolgok számítanak, amelyek benne lesznek a dolgozatban" – írta diákjainak többek között egy pedagógus.


Hazugságra kényszeríti a tanárokat a rendszer

Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.




A sok házi feladat rontja a teljesítményt, nálunk mégis erőltetik

Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.


Nemzetközi felmérés: ijesztően túlterheltek a magyar iskolások

Az új kerettantervek és a mindennapos testnevelés bevezetése által érintett évfolyamokon gyakran heti 36 órát tesznek ki a kötelező iskolai feladatok, sőt olykor ennél többet is – mondta egy iskolaigazgató. Egy nemzetközi felmérés szerint a 29 mért ország közül Magyarországon fordítják az ötödik legtöbb időt leckeírásra a gyerekek.





„Le volt ez zsírozva” – Spiró György a rendszerváltásról

A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.


„A pedagógusok kiskorúsítása félelmetes”

Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.