#iskolai bántalmazás

Iskolát vált a gyerek, és így válthat a lehető legkönnyebben

Támogassa az önállóságában, erősítse a kompetenciaérzését, csökkentse az őt érő stresszt – ezt ajánlják szakemberek azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke épp iskolaváltásban van. Hogyan segíthetjük leghatékonyabban a közösségi beilleszkedésben? Mit kérdezzünk tőle, amikor hazajön az iskolából? Hogyan reagáljunk, ha rossz jegyeket hoz az új helyen? És mire figyeljünk, ha nem önszántából kell intézményt váltani?



Civilek az iskolai bántalmazások ellen

A Biztonságos Suli Program célja az iskolákon belüli erőszakos helyzetek megszüntetése. Balázs György önvédelmi oktatóval, a program létrehozójával elkaszált országos tervekről, határok kijelöléséről, az iskolapszichológusok körüli gondokról is beszélgettünk.









„Köpni-nyelni nem tudtam, mert ezt az agressziót soha nem tapasztaltam”

A pedagógusok az egyetemen nem tanulnak eleget az osztályközösség építéséről és az iskolai bántalmazásról, így sokan azt sem tudják, mi az a bullying. Pedig ez jóval több a sajtót felforgató tragédiáknál, nemcsak a gyerekek között, hanem a tanár-gyerek kommunikációban is gyakran jelen van. A fiatalabb tanárgeneráció már felismeri a problémát, de módszereket ők is csak külföldi szakirodalmakban találtak.



Az iskolai zaklatás nem csupán a zaklató és az áldozat között történik

Az iskolai bántalmazásról készített színházi nevelési előadást a Láthatáron Csoport. A Pitbull Kamilla Gimnázium című darabot a színészek középiskolásoknak adták elő, akik nemcsak nézői, hanem aktív résztvevői is voltak a bántalmazás háttérét feltáró és a lehetséges kiutakra rámutató produkciónak. Az idegenként egy összeszokott osztályközösségbe csöppenő Cserepes Flóra történetén keresztül az alkotók igyekeznek egyértelművé tenni, miért életbevágóan fontos, hogy se a felnőttek, se a gyerekek ne nézzenek félre, ha bullyinggal találkoznak. Mert nincs olyan, hogy az nem az ő ügyük.



Miért várjuk meg mindig, amíg tragédia történik?

A nevével kezdődött, az öltözködésével folytatódott, aztán lényegében már bármibe bele tudtak kötni Dordzsceren Csingisz bántalmazói az iskolában. A most 23 éves, apai ágról mongol, anyai ágról magyar származású fiatal először egy TEDx-előadás kedvéért vette számba, hogy mi minden történt vele. Azóta pedig újra meg újra elmondja: az iskolai zaklatásból van kiút.


Miért is kell úgy dobálni a „buzi” kifejezést, mint a röplabdát tesiórán?

Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról. Az eredményekből jól látszik, hogy vannak pozitív folyamatok, de bőven van még tennivaló az oktatási intézmények és a pedagógusok részéről is.