Civilek az iskolai bántalmazások ellen

Miért kellene önvédelem az iskolákba, amikor ott vannak az iskolaőrök?

Nem tudom, ők milyen alkalmassági teszten mentek át. De képzeljünk el egy szituációt. Az iskolaőr lent van a földszinten, és az első emeleten elkezdenek valakit fojtogatni. Innentől kezdve 8 másodperce van felérnie az emeltre, mert utána elveszíti a gyerek az eszméletét. Ennél gyorsabban és hatékonyabban működik a prevenció. Könnyebb a súlyos helyzeteket megelőzni, mint lekezelni.

Komplexebb helyzeteket nem lehet az iskolapszichológusokra rábízni?

Nincsen megfelelő szakmai protokoll arra, miként kell végezniük a munkájukat, nincsenek eszközeik, és sok rossz tapasztalatom van velük kapcsolatban. Nem tudják kezelni a problémákat, tisztelet a kivételnek.

Ezeket érzékelve jutott arra, hogy országos léptékben próbálja a program bevezetését elérni?

Eszem ágában sem volt egy országos program. A fiam szeretett volna velem edzeni, én meg krav magázom elég régóta. Egyszer megkérdezte, mi lenne, ha elhozná a haverjait. Így alakult meg az első csoport. És aztán meghívtak egy iskolába, aztán egy másikba. Menet közben iskolapszichológusokkal és pedagógusokkal fókuszcsoportos kutatásban arra a következtetésre jutottunk, hogy lenne igény egy iskolai környezetre szabott önvédelmi programra.

Mit tanult, dolgozott, hogy önvédelmet tudjon oktatni?

Gyerekkorom óta foglalkozom küzdősportokkal, végül a krav magánál állapodtam meg. A társammal létrehoztunk egy speciálisan iskolai környezetre kifejlesztett, fizikai erőszakmentes önvédelmi rendszert, a TREVA-t, aminek a használatával el lehet kerülni a fizikai sérüléseket, és persze a jogi következményeket is. Ma már gyerekeket, szülőket és pedagógusokat tanítok.

Használta valaha ezt a tudást?

Volt, amikor segített, de békében élek.

Miért nem valósult meg az országos program?

Talán a pénzhiány miatt. Az országos terveket egyelőre elvetettem, de lokálisan igyekszem hatást elérni. Körülbelül 500 pedagógust és autizmussal élő gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógust tanítottam. Akkreditációs díjuk ugyan befolyt a kasszába, de ez csak tűzoltásra volt elég, saját forrást is kellett a képzésbe raknom.

Haragszik a Klebelsberg Központra, mert kútba esett az országos program terve?

Pont ellenkezőleg. Végig azt éreztem, hogy maximálisan támogatják a munkánkat és hatékonyan tudok velük kommunikálni, az elindulásunk főleg nekik köszönhető. De szerintem nemcsak egy-két iskolában, hanem sokkal több helyen is lenne igény erre a speciális oktatásra. Nagyon-nagyon sok gyereknek szüksége van segítségre, és egyszer talán el fog jönni a pillanat, amikor társadalmi támogatottsága lesz egy bullyingot, bántalmazást megelőző programoknak. Jelen pillanatban a társadalom nagy része vak erre problémára.

Lát azért pozitív példát is?

Igen, idén például együttműködünk a XII. kerületi Németvölgyi Általános Iskolával, amely intézmény jó példa arra, hogy igenis van igény az önvédelmi kurzusra, felismerik ennek jelentőségét. Az a tapasztalatom, hogy a kislányokat arra tanítják, legyenek kedvesek, a kisfiúkat meg arra, hogy legyenek harciasok és macsók. A lányokat viszont inkább arra kellene nevelni, hogy álljanak ki magukért, a fiukat meg arra, hogy lehetnek attól macsók, hogy közben kedvesek maradnak: ez a két dolog nem üti egymást.

Milyen eredményei voltak a program oktatásában?

Sikernek könyvelem el, amikor egy iskolát terrorizáló fiú az oktatás hatására átfordult, és az iskolai védelmi kör egyik vezetője lett. A bántalmazó gyerekek sokszor önmaguk is bántalmazottak, bántalmazó közegből jönnek. Nagyon fontos feladat, hogy őket rehabilitáljuk és integráljuk a környezetükbe, ugyanakkor felkészítsük a csoport többi tagját az önvédelemre.