A Tisza Párt esélyegyenlőségre törekvő képviselőállítási gyakorlatának és nagy létszámú frakciójának köszönhetően minden eddiginél nagyobb arányban lesznek nők az Országgyűlésben. Kérdés, jobban érvényesülhetnek-e így a nők szempontjai a döntéshozatalban?
Románia Magyarországgal ellentétben már régen ratifikálta az Isztambuli egyezményt, amelynek célja a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzése, felszámolása. A szomszéd országban a nők védelmében még tovább lépnek, jogilag is meghatároznák a femicídium fogalmát. A kifejezés köznyelvi jelentése: a nők nemük miatti szándékos megölése.
Lettország lenne az első európai uniós tagállam, amely felmond egy emberi jogi nemzetközi szerződést – áll a hivatalos közleményben.
A törvényjavaslat benyújtói szerint az egyezmény ideológiai alapokon nyugszik, nincs összhangban az ország hagyományos értékeivel, és a genderideológiát népszerűsíti. A döntést még az államfőnek is jóvá kell hagynia, aki politikai indíttatásúnak nevezte a törvényjavaslat beterjesztését.
Hosszú évek, nagy nyilvánosság és politikai kockázatot rejtő közfelháborodás – az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezekre van szükség ahhoz, hogy a kormány legalább egy-egy eset nyomán valódi lépéseket tegyen az áldozatvédelemben. Ennél azonban jóval több kéne.
Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.
A súlyosan bántalmazott nő idén az LMP-s, illetve más ellenzéki pártok által támogatott képviselőjelöltjeként indul a választáson.
A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
Donáth Anna szerint ugyanaz a Varga Judit nevezte „politikai hisztinek” az Isztambuli egyezményt, „aki nemrég azt nyilatkozta, hogy férje, Magyar Péter éveken át terrorizálta verbálisan, és fizikailag is bántalmazta”. A ratifikálást sürgeti az MSZP és a Párbeszéd is.
Azért tettek egy kitételt, miszerint az egyezmény elfogadása nem kötelezi őket arra, hogy ők is bevezessék a társadalmi nem fogalmát.
Magyarország még mindig nem ratifikálta az egyezmény, amelyet 2014-ben aláírt. Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba.
Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament azt a javaslatot, hogy az Európai Unió is váljon részesévé a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet biztosító Isztambuli Egyezménynek. A Fidesz a javaslat ellen szavazott, holott néhány éve még Szájer József is a támogatók között volt.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben a képviselők azt követelik az EU-tól, hogy ratifikálja a nemi alapú erőszakkal szembeni Isztambuli Egyezményt. A Fidesz szerint az egyezmény a genderideológia erőltetése.
Az Európába igyekvő ukránokkal ellentétben a magyar parlament az egyezmény ratifikálását két éve nyilatkozatban utasította el.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikálása és alkalmazása nem végcél lenne, hanem valaminek a kezdete. Ha méltányosak lennénk önmagunkkal, nem az elmúlt hetekben elkövetett gyilkosságok traumafeldolgozásával lennénk elfoglalva, hanem a megelőzéssel, írja szerzőnk. Vélemény.
Az igazságügyi miniszter nőnapi posztja sokakban előbb kérdéseket vetett fel, majd miután az oldal adminja elkezdte kitiltani a kérdezőket, jött a bosszú.
Az Európai Parlament két bizottsága azt javasolja, hogy a nemi alapú internetes erőszak legyen önállóan szabályozott bűncselekmény az egész Európai Unióban. A jogszabály előkészítésére már ígéretet tett az Európai Bizottság elnöke.
A nemek közötti egyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket javasol az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottsága. Bár EU-szerte csökken a nemek közötti szakadék, ebben az ütemben haladva hatvan év kell a teljes egyenlőség eléréséhez. Üzentek a magyar parlamentnek is.
