#Isztambuli Egyezmény


Nők elleni erőszak Magyarországon: évtizedes mulasztásban a kormány

A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.





Megdöbbentő, hogy hányan élnek fizikailag is bántalmazó kapcsolatban Magyarországon

Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.


Az EU csatlakozik az Isztambuli Egyezményhez

A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.





Parászka Boróka: Előre bejelentett nőgyilkosságok

A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikálása és alkalmazása nem végcél lenne, hanem valaminek a kezdete. Ha méltányosak lennénk önmagunkkal, nem az elmúlt hetekben elkövetett gyilkosságok traumafeldolgozásával lennénk elfoglalva, hanem a megelőzéssel, írja szerzőnk. Vélemény.




Hatvan év múlva lesz teljes a nemek közötti egyenlőség

A nemek közötti egyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket javasol az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottsága. Bár EU-szerte csökken a nemek közötti szakadék, ebben az ütemben haladva hatvan év kell a teljes egyenlőség eléréséhez. Üzentek a magyar parlamentnek is.






A Fidesz nem ítélte el a nők elleni erőszakot az EP-ben

A nők helyzetét tovább rontotta a járvány. Egyrészt olyan munkaköröket látnak el, amelyek fokozottan veszélyesnek számítanak, másrészt ha keresőképtelenné válnak, akkor nagyobb mértékben veszélyezteti őket a szegénység. Ezekkel kapcsolatban fogadott el állásfoglalásokat nagy többséggel az Európai Parlament, de a Fidesz képviselői a három indítványból kettőt nem támogattak.


Helena Dalli: Sajnálatos, hogy nem minden uniós tagállam vesz részt az Isztambuli egyezményben

Tegyük biztonságossá az európai társadalmakat és otthonokat a nők számára – írja véleménycikkében Helena Dalli, egyenlőségért felelős uniós biztos. A politikus felhívja a figyelmet arra is: a kötelező erejű vállalásokat tartalmazó Isztambuli egyezményt aláíró országokban a hatályba lépés óta jelentős eredményeket értek el az áldozatok védelme terén.