Az izraeli kormányfő ellen még mindig érvényben van az a nemzetközi elfogatóparancs, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság adott ki. Magyar Péter hétfőn arról beszélt, hogy bár már nem tudják megállítani az ország kilépését a bíróságból, újra fogják kezdeményezni a csatlakozást.
A két ország washingtoni nagykövetei az izraeli erők és a Hezbollah libanoni milícia közötti harcok lezárására keresnének megoldást az amerikai nagykövet által történelminek nevezett találkozón.
Az izraeli hadsereg a Hezbollah állásait támadja Libanonban, amely azonban az irániak szerint része a szerdán bejelentett kéthetes tűzszünetnek.
Az amerikai-iráni tárgyalások miatt Izraelen egyre nagyobb a nyomás, hogy állítsa le a Hezbollah elleni hadműveleteit.
Izrael a Hezbollah állásait támadta Libanonban, amelyre szerinte nem érvényes a tűzszünet. Az irániak másképp gondolják.
Visszatáncolt a szakadék széléről Donald Trump amerikai elnök a tízpontos iráni javaslatcsomag elfogadásával. A síita teokrácia megerősödve élheti túl a háborút és ellenőrzést szerezhet a Hormuzi-szoros felett. Ha így lesz, Trump önhittsége következtében az USA súlyos geopolitika vereséget szenved, miközben az öbölbeli arab szövetségeseit és Izraelt kihagyja a döntésekből.
A rendőrök két támadót lelőttek, de egy harmadikat is „semlegesítettek”.
Az izraeli légierő Teheránra és Sirazra mért légicsapást, Irán ballisztikus rakétákat indított a zsidó állam felé.
Az IDF szerint Madzsid Khadami a Forradalmi Gárda egyik legfontosabb parancsnoka volt
A Hormuzi-szorost Irán csak akkor nyitja meg, ha a tranzitdíj bevételeiből az országot kártalaníthatják a háborúban elszenvedett veszteségekért.
A valóban békeelnöknek tartott Jimmy Carter nevéhez fűződik az a doktrína, amely megalapozza Donald Trump beavatkozását a Közel-Keleten. A kiváltó ok az iráni iszlamista forradalom, a második olajárrobbanás és Afganisztán szovjet megszállása volt.
Donald Trump szerdai beszéde után sem látszik, hogyan és milyen feltételekkel érhet véget a háború. Sőt, úgy tűnik, az amerikai elnök felrúgná a felelősségvállalásra vonatkozó „Ha összetörted, kifizeted!”-szabályt. Sem az eszkaláció, sem a háború félbehagyása nem garantálja a Hormuzi-szoros szabad hajózását.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
Azokat akaszthatják fel, akik olyan terrorcselekményt követnek el, aminek halálos áldozata van.
A rakétát Izrael még a levegőben megsemmisítette.
Az araki nukleáris létestményt támadták, Irán szerint találat érte a nehézvizes reaktort.
A Forradalmi Gárda parancsnokaival találkozott Alireza Tangsiri, amikor az izraeli csapás megölte.
Donald Trump elhalasztotta a háború kiszélesítését, és tárgyalásokat emlegetett. A legvalószínűbb, hogy az amerikai elnök újabb szemfényvesztéséről van szó, és időt akar nyerni, bármire szánja is el magát.
Eddig hat sérültről tudni, az infrastruktúra pedig jelentős károkat szenvedett.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
