A háborús kabinet megosztott a kérdésben, és az eltérő álláspontok sokkal inkább az egyes tagok szakmai háttere, és nem a politikai hovatartozása mentén alakultak ki.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a közel-keleti térség szakértője szerint Izrael Iránnal való konfrontációja aláássa a zsidó állam Amerikával való kapcsolatát.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
Látva Benjamin Netanjahu gázai válaszcsapását október 7. után, mire számíthat most Irán és a világ? Bár a felállás ijesztően fest, aggodalomra – legalábbis a kiterjedt háborútól – egyelőre semmi ok. Közéleti podcastunkban megvizsgáltuk, milyen forgatókönyvek vannak az asztalon a Közel-Keleten Irán szombat éjjeli offenzívája után.
Izrael azzal védekezik, hogy nem az eltalált épületet célozták meg április elsején.
A művészek és a kurátorok így tiltakoznak.
A járatokat korábban a gázai konfliktus miatt függesztették fel, nemrég újraindították őket, most azonban ismét a felfüggesztés mellett döntött a brit fapados légitársaság.
A hírek szerint a Föld és az űr határát jelző Kármán-vonalon túl ártalmatlanított egy iráni rakétát Izrael. Bár ez a mód főleg a nukleáris fegyverek ellen hasznos, a jelek szerint a ballisztikus rakéták ellen is bevetették az izraeli védelmi erők.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi „abszolút visszafogottságra” szólította fel az érintetteket.
Az amerikai tisztségviselők állítása szerint Teherán a támadással jelentős károkat akart okozni.
Az Egyesült Államok nem törekszik az ellenségeskedés eszkalálására Iránnal, de továbbra is megvédi Izraelt – közölte az amerikai külügyminiszter.
Izrael határa nagyjából 1000 km-re található Irántól, így Teheránnak nagy hatótávú rakétákkal és drónokkal kell támadnia. A szombaton indított eszközök többségét a légvédelemnek sikerült idejében leszednie. Pedig nem kispályás eszközökről van szó.
A BBC birtokába került felvételek szerint egy helikopterről ereszkedtek rá a hajó fedélzetére.
Simon Tisdall, a lap külpolitikai szerkesztője szerint Izrael az Irán damaszkuszi követsége elleni rakétatámadással átlépett egy vörös vonalat, az Izraelt támadó Irán pedig immár nem bújhat a Hezbollah vagy a húszik mögé.
Egymásnak ellentmondó információk keringenek arról, hogy ki fújta le a vasárnapi kormányülésen felmerült azonnali válaszreakció ötletét, egyes sajtóértesülések szerint a gyors válaszlépést az egységkormány háborús kabinetének ellenzéki tagjai szorgalmazták, és Netanjahuék nem voltak benne partnerek, míg az izraeli kormányfő irodája azt állította, hogy épp fordítva történt mindez.
A tájékoztatás tényét Washingtonban is elismerték.
Újra fellángoltak a közel-keleti háborús félelmek, ami sosem tesz jót az olajárnak.
A kormányzat visszafogottságát látva a republikánusok keményebb fellépést követelnek.
