Izrael a telepekkel teszi lehetetlenné a palesztin államot Ciszjordániában

Izrael jelenléte az elfoglalt palesztin területeken a nemzetközi jogba ütközik, annak véget kell venni, a telepek építésével pedig azonnal fel kell hagyni – rögzítette eddig példátlan véleményében az ENSZ égisze alatt működő, hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) 15 fős tanácsa. Az állásfoglalás nem kötelező, de Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök így is elutasította, mondván, az érintett területek a történelmi zsidó haza részét képezik. Az ICJ tanácsa a nemzeti jog megsértéseként említette Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben az izraeli telepek bővítését, a természeti erőforrások használatát, a földterületek annektálását, valamint a palesztinokkal szembeni diszkriminációt. A 80 oldalas dokumentum azt is rögzíti, hogy a megszállt területek fölött Izraelnek nincsen szuverenitása.

Röviddel a hágai állásfoglalás előtt az eddigi egyszeri legnagyobb ciszjordániai földkisajátítást hajtotta végre Izrael az 1993-as izraeli–palesztin békemegállapodás óta – közölte a Jordán folyó nyugati partjának földügyeit folyamatosan nyomon követő izraeli baloldali mozgalom, a Békét Most. A The Times of Israel portál szerint az erről szóló döntést az izraeli hadsereg már június vége felé meghozta, de azt csak a napokban jelentették be. A 12,7 négyzetkilométeres terület Jerikótól északra, a Jordán völgyéhez közel fekszik zsidó települések között, és szomszédos azzal a valamivel kisebb területtel, amelyet hasonló módon márciusban nyilvánítottak izraeli állami földdé. Két másik idei – februári és áprilisi – földkisajátítással együtt

az idén eddig összesen 23,5 négyzetkilométernyi ciszjordániai föld vált izraelivé, több, mint az utóbbi jó három évtizedben bármelyik esztendőben

– a Békét Most adatai szerint.