Az amerikai külügyminiszter az izraeli túszok családjával is találkozik. Közben az al-Akszában dolgozó brit sebész a CNN-nek azt mondta, soha életében nem látott még olyan állapotokat, mint ami ott van.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Idan Amedi már túl van az életveszélyen.
A Libanonra mért izraeli csapásokban már 130 Hezbollah-fegyveres halt meg.
Az izraeli hadseregben szolgáló katona azt mondta, hogy az egyik repesz mindössze néhány centire a főütőerétől fúródott a combjába.
Ugyan a terrorszervezet október 7-i támadássorozatát követően Benjamin Netanjahu megígérte, hogy elpusztítja a Hamászt, ám egyre többen kezdik belátni, hogy ez csak a gázai konfliktus beláthatatlan ideig való elnyújtását eredményezné, miközben Izrael szövetségesei, legfőképpen az USA, épp mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború hamarabb véget érjen.
Közben a Hezbollah több tucat rakétát lőtt ki Izraelre, amely dróncsapásokkal válaszolt.
A Dél-Afrika által kezdeményezett hágai eljárást is befolyásolhatják az olyan megszólalások, miszerint ki kell telepíteni a Gázai övezetből a palesztinokat, vagy hogy egyenesen atombombát kellene dobni a területre. A Nemzetközi Bíróságnak pedig egy ideiglenes elmarasztaló végzése is súlyos károkat okozhat az országnak.
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
A férfi a palesztin militáns csoport ciszjordániai ágát vezette.
Benjamin Netanjahu legnagyobb politikai akciója fulladt kudarcba.
Úgy gondolják, megelőzhető lett volna a tragédia.
Az IDF elhúzódó harcokat ígér.
Eltűntként tartották nyilván, mert a holttestét sokáig nem találták meg.
Az iszlamista szervezetek a Gázai övezetből éjfélkor rakétákat indítottak Izraelre, az izraeliek nagy része az óvóhelyeken töltötte szilveszter első perceit.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Izrael szerint a Hamász terrorszervezet a felelős a palesztinok szenvedéséért.
