Nem volt egyszerű az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottságához tartozó képviselők dolga, akik egy rendkívül megosztó és hatalmas jelentőségű meghallgatást tartottak. A vita apropója az, hogy az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) 12 munkatársát Izrael január végén azzal vádolta, hogy részt vettek az október 7-én Izrael ellen elkövetett Hamasz terrortámadásban. A vádak hatására többek között az USA, Kanada, Ausztrália, Japán és több EU tagállam, Németország, Olaszország, Hollandia, Finnország, Észtország, Ausztria és Románia felfüggesztette a segélyszervezetnek folyósított adományait. Az Európai Unió azonban továbbra is folyósítja az UNRWA támogatásait, évente körülbelül 90 millió eurót. Az Európai Bizottság képviseletében Gert Jan Koopman és Hans Das, míg az UNRWA-tól Marta Lorenzot hallgatták meg a képviselők. A kérdéssorozat fő célja kettős volt. Előszöris az UNRWA-t ért vádakról, és azok kivizsgálásáról próbáltak teljes képet kapni a jelenlévők, másrészt pedig arról, milyen humanitárius kockázatot hordoz, ha a segélyszerv nem tudja a továbbiakban ellátni a feladatait a csökkent források miatt.

A helyzet már önmagában is rendkívül sokszintű és komplikált, ráadásul úgy tűnik, hogy sem az Európai Parlament képviselői, sem a Bizottság, sem pedig maga az UNRWA nincs jelenleg minden, a probléma alapját jelentő terhelő információ vagy bizonyíték birtokában. Ami viszont biztos, hogy a szervezet, amely nem csak Gáza, de a közel-keleti térség nagy részének segélyezéséért felel az anyagi összeroppanás szélén van, és pár héten belül kifut a pénzből. Érdemes tisztázni néhány fontos kérdést.

Mi is az az UNRWA?

Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) lényegében egy ENSZ segélyszervezet, ami a Közel-Kelet palesztinok lakta területein, a gázai övezetben, Ciszjordániában, Szíriában, Libanonban és Jordániában lát el segély és alapvető jóléti feladatokat. Az UNRWA érdekessége az, hogy a hagyományos segélyszervezeti funkciók, például az élelmiszeradományok kiszállítása mellett már-már helyi önkormányzati, például oktatási és egészségügyi tevékenységet is folytat. Jelenleg a teljes régióban 250 000 gyerek oktatását szervezik ők, de fontos szerepük van a specializált gyógyszerek, például a rákgyógyszerek ellátási rendszerében és az orvosi ellátás szervezésében is. A szervezet összesen 13 000 alkalmazottal működik, akik változatos munkakörökben dolgoznak. A Hamász-izraeli konfliktus kirobbanása óta talán legfontosabb feladatuk a gázai övezetben egyre súlyosabbá váló humanitárius katasztrófa kezelése, és az adományok célba juttatása.

Milyen vádak érték a szervezetet?

Január végén az Izraeli kormányzat azt jelezte, hogy 12 UNRWA alkalmazott aktív részese volt az október 7-i terrortámadásnak, és a Hamász támogatói. Az ügynökség ez alapján elbocsájtotta 10 alkalmazottját, akiket az izraeli hatóságok megneveztek, a másik kettő addigra életét vesztette. Az izraeli hatóságok vélhetően több országot, illetve médiaorgánumot is értesítettek az ügyben. Ezután több hír is megjelent például arról, hogy Hamász-alagutak voltak az UNRWA egy helyi központja alatt, vagy, hogy energiát vagy más erőforrást juttattak a terrorszervezetnek, ám ezek jelenlegi információink szerint nem megalapozottak.

Mennyire súlyos a probléma?

Nem tudni. Alapvetően a gond az, hogy Izrael eddig nem hozta nyilvánosságra, vagy osztotta meg az UNRWA-val azokat a bizonyítékokat, ami alapján Izrael meggyanusította a szervezet 12 munkatársát.

“Nem kaptunk semmilyen bizonyítékot, nehéz riportok alapján nyomozni, de azért megtesszük” - hangsúlyozta Lorenzo az UNRWC képviseletében, aki kifejezte, a munkatársakat jelenleg a vádak súlyossága miatt mozdították el, nem információk vagy bizonyítékok alapján. Jelenleg két külön, független vonalon folyik vizsgálat, egyrészt az ENSZ belső ellenőrzési irodája nyomoz, másrészt Catherine Colonna volt francia külügyminiszter vezetésével állt fel egy ENSZ szakértői vizsgálóbizottság. Mindkettő, és az UNRWA belső vizsgálata is hasznát venné az izraeli értesüléseknek, és Lorenzo reméli, az állam hatóságai együtt tudnak majd működni a vizsgálatban a szakértőkkel.

Az EU részéről is lesz kivizsgálás, ami főleg az uniós források elköltésének tisztaságát ellenőrzi majd.

1. Egy rendszerszintű átvizsgálás az EU által kijelölt független szakértők bevonásával
2. Az UNRWA belső ellenőrzési szervének megerősítése, több munkatárs, eszköz és forrás biztosítása erre a célra
3. Az UNRWA munkatársainak átvilágítása, az alkalmazottak listájának vizsgálata

Egyébként az UNRWA alkalmazottak listája eddig is elérhető volt az államok felé, a most szobán forgó 12 alkalmazott neve is a listán volt, ám eddig senki sem jelzett terrorgyanút, vagy egyéb problémát velük kapcsolatban. Azonban, egy hatékonyabb átvilágítási rendszertől mindenki a biztonság javulását várja, hozzátéve a UNRWA ne egy állam, nincs rendőrsége, titkosszolgálata, így szükségük van a partnerországok segítségére.

Kritikus helyzet

Azonban, eltekintve attól, hogy vajon mennyire súlyos gondokat tárnak majd fel a vizsgálatok, a UNRWA összeomlása pillanatnyilag egyet jelentene a teljes gázai humanitárius katasztrófával. Hans Das az Európai Bizottságtól elmondta, “más szervezetek és kormányzati szervek nem tudnák helyettesíteni a UNRWA-t ha megszüntetik a gázai tevékenységüket”.

Márpedig nem sok lehetőségük lesz, adományok híján ugyanis Lorenzo szerint “a UNRWA nem tudja tovább fenntartani a tevékenységét február végénél”.

Még a jelenlegi helyzet sem rózsás, eddig összesen 156 UNRWA alkalmazott halt meg munkavégzés közben, csak januárban három konvojukat érte támadás, ezért a hónap vége óta nem tudnak adományokat juttatni Gáza északi területeire. Izrael úgy tűnik szintén nem tudná átvenni a segélyszervezet funkcióját. “Januárban csak a segélyszállító akciók 16%-át szervezte Izrael” - emelte ki Lorenzo, aki elmondta, még abban is vannak viták a segélyezők és az állam között, hogy milyen jellegű adományokat engednek át a blokádon, az elektromos víztisztító rendszereket például visszautasította az izraeli fél. A bizottság kifejezte, az EU jelenleg nem támogatja a források megvonását, és habár ezt a vizsgálatok fényében értékeli majd, elengedhetetlennek tartják a segélyek akadálymentes folyósítását, és a katasztrófa megelőzését.

Azonban a gond az, hogy Lorenzo szerint az első eredmények a Hamásszal összejátszó alkalmazottak ügyében leghamarabb egy hónap múlva várhatóak, az átfogó vizsgálat eredménye pedig legalább két hónap lesz, míg a források akár két hét múlva kimerülhetnek. Így könnyen lehet, hogy a szervezet már nem tudja kivárni az eljárás lefolytatását hatalmas humanitárius áldozatok nélkül.