Több tucatnyi rakétával támadták Izrael északi részét csütörtökön, a Pészah első napján. A légoltalmi szirénák megszólalására a határ menti lakosság óvóhelyre menekült, de az egyik becsapódásnak van egy könnyebb sebesült áldozata – jelentette a helyi média.
Az izraeli kormány vasárnap elfogadta a nemzeti gárda felállítását, amely elsősorban az arabok lakta izraeli településeken elharapózó erőszakra összpontosít majd.
A 13. hetébe lépett a tüntetéshullám Izraelben, ahol a kormány a reformjai révén többek között átszervezné a bírók kinevezését.
Politikai játszmák kereszttüzében a volt amerikai elnök elleni vádemelés. Orbán kimazsolázza az uniós tagságot. Timothy Garton Ash emlékezteti Európát a kihívásokra. A tekintélyuralom kiépítésének már bevált forgatókönyve van. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az árak a forgalomtól függően dinamikusan változnak.
Izrael utoljára három éve, 2020 júliusában indított útnak kémműholdat, az Ofek-16-ot. Most az Ofek-13-at állította pályára, miközben a Közel-Keleten egyre feszültebb a politikai helyzet.
A végletekig kiéleződött a jogi reformra készülő Netanjahu-kormány és az ellenzék hadakozása. Szakértők szerint Izrael soha nem volt annyira megosztott, mint most, és ez rendkívüli veszélybe sodorhatja az országot, miközben Ciszjordánia lángba borul, és már a harmadik palesztin intifáda kitöréséről beszélnek.
Ha szabad és tisztességes választásokon jut hatalomra az autokrata, aki azt követően szépen lebontja az alkotmányt, sokan úgy gondolják, hogy ez belefér a demokratikus keretekbe. Lapszemle.
A két pakisztáni férfi a gyanú szerint egy iráni terrorszervezet tagja lehet.
Mit tervez Benjamin Netanjahu az izraeli igazságszolgáltatással, ami miatt százezrek tüntetnek Izraelben? Miért veszélyes az ország jelenére és jövőjére nézve, hogy a szélsőjobbal szövetkezett a kormányra kerülés érdekében? Megoldódik-e a válsághelyzet attól, hogy a miniszterelnök elodázza a demokráciaellenes lépéseket? Közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk az elmúlt napok, hetek, hónapok eseményeiről.
Az országban hónapok óta tízezrek tüntettek a kormány igazságügyi reformja ellen, Netanjahu pedig engedett a nyomásnak. Azonban nem véglegesen: a helyi média beszámolói alapján csupán nyárig tolják el a szavazást arról a törvényjavaslatról, ami a kormány hatáskörébe adná a bírók kinevezését.
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán kibékülése fordulópont a közel-keleti diplomáciában, a közvetítő Kína nyert, az USA hoppon maradt. De az összkép koránt sem ilyen egyértelmű.
Tizenkét hete tüntetnek Izraelben a hatalomba decemberben visszatérő Benjamin Netanjahu igazságügyi reformja ellen. A jobboldali politikus ellen az elnök és saját védelmi minisztere is felemelte szavát – utóbbit Netanjahu fel is mentette. Vasárnap este óta Izraelben országszerte tüntetnek, csak Jeruzsálemben jelenleg 115 ezer ember van kint az utcákon. Netanjahunak végül hétfő délutánra sikerült megállapodnia saját koalíciós partnereivel: elhalasztják az igazságügyi törvény reformját.
Már a repülőgépek sem szállnak fel a reptérről Tel Avivban. Az államfő felszólította Netanjahut, hogy azonnal állítsa le az igazságügyi reformot.
Egy nappal az után, hogy a miniszter kritikát fogalmazott meg, mennie kellett.
Az izraeli demokrácia még sosem volt ekkora veszélyben, a rasszista, nacionalista pártok szinte küldetésüknek tekintik, hogy felszámolják, teokratikus önkényuralom veszélye fenyeget – mondta a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban Tom Segev.
Tel-Avivban szombaton több tízezren gyűltek össze, volt, aki „zsákutca” feliratú táblákkal demonstrált.
Az izraeli miniszterelnök szerint független az igazságszolgáltatás is.
Ma megint több százezres tüntetések lesznek az országban, írja a német lap. A hírek szerint az izraeli államfő kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amely garantálná a legfelső bírói testület érinthetetlenségét.
Izrael történetének egyik legnagyobb demonstrációja volt szombaton.
