Gáza: a hely, ahol alig van munka, az emberek fele pedig a szegénységi küszöb alatt él
A helyiek felének nincs munkája, aki pedig dolgozna, az sokszor korlátozásokkal találja szembe magát – a Gázai övezetben eddig is kemény volt az élet, és a helyzet vélhetően nem a közeljövőben fog megjavulni.
A gázai fiatalok több hete tartó erőszakos tüntetései jól mutatják a térség szörnyű gazdasági helyzetét
– írta három nappal a Hamász támadása előtt a Reuters, hozzátéve, hogy a feszültség csökkentése érdekében elképzelhető, hogy jönni fognak enyhítő intézkedések.
A támadás ugyanakkor felülírt minden korábbi forgatókönyvet, így legalábbis minimum kérdéses, hogy ebből mi valósulhat meg a közeljövőben. Érdekesség, hogy a Reutersnek akkor nyilatkozó izraeli tisztségviselő még arról beszélt, hogy sokatmondó, hogy a Hamász viszonylag visszafogottan vett részt a tüntetéseken, hiszen hivatalosan nem csatlakozott hozzájuk és „rakétákat sem lőtt ki Izraelre”.
„A tüntetések a pénzről szólnak. Amit a látunk, az egy üzenet. Pénzügyi segítséget kérnek"
– mondta akkor egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztviselő.
Miről van szó? Mintegy 2,3 millió ember él az övezetben, hogy az ő jövedelmük pedig mintegy negyede, nem is az izraeli átlagnak, hanem az ország által megszállt ciszjordániainak. Így nem is csoda, hogy az IMF becslései szerint több mint felük a szegénységi küszöb alatt él.
A tüntetések éppen ezért törtek ki: a céljuk az volt, hogy elérje a területet sújtó gazdasági szankciók mérséklését, például, hogy több izraeli álláshoz jussanak hozzá munkavállalási engedéllyel az ott élők.
Nemzetközi lapszemle: Az Izrael elleni támadás uralja a világsajtót
Most látszik, mi az ára annak, hogy az USA elfordul a térségtől, írja a Guardian az Izrael elleni támadást elemezve. A Bloomberg szerint a Hamász betett a próbálkozásnak, hogy közeledjen egymáshoz Szaúd-Arábia és Izrael. Az izraeli titkosszolgálat elképzelhetetlen botlást követett el, írja a Timesban Benjamin Netanjahu életrajzírója.
2007 óta, azaz amióta a Hamász uralkodik Gázában, Izrael az egyiptomi kormánnyal együtt számos árucikkre vezetett be korlátozásokat. Izrael és a Hamász 2021-es tíznapos háborúja után viszont a zsidó állam elrendelte néhány szankció enyhítését, akkor például több ezer munkavállalási engedélyt kínáltak az ott élőknek, de ezenfelül is tettek lépéseket a helyi export megkönnyítésére és például a leromlott közművek modernizálására. Ez utóbbira ugyanis a helyieknek, akiknek leginkább a mindennapi megélhetés a fő kihívás, érhetően nincs pénze.