Jogi mocsárban vív közelharcot a lengyel közmédia fölötti ellenőrzésért az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párt az új kormánnyal, amelynek rapid manővere nélkülözte az eleganciát és a biztos törvényi alapot is.
Az alkotmánybíróság megfúrhatja a költségvetés elfogadását, az államfő feloszlatja a parlamentet, a törvénysértéseket sokszor csak törvénysértéssel lehetne megszüntetni. A nyolc év után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság nem akar beletörődni a hatalom elvesztésébe.
Ellentmondásos állítások olvashatóak arról, megnyitják-e az uniós alapokat Magyarország számára. Jaroslaw Kaczynski kénytelen újratanulni a demokráciát. Új szakaszába lépett a szélsőjobb Európában. Netanjahu elakadt a gázai konfliktusban. Mi volna a dolga az USA-nak az izraeli válság jelenlegi szakaszában? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hogy sikerül-e visszaváltoztatni igazi jogállammá a már részben illiberális államot, annak jelentősége messze túlmutat Lengyelországon, írja Jörg Lau, a német lap szerzője.
Hihetetlenül sok fiatal vett részt a lengyel választásokon, jóval több, mint négy éve, és többen, mint ahány idős szavazott. De az ellenzéknek sikerült a nőket is mozgósítaniuk.
Több forrás is azt állítja, nyáron Fidesz-közeli emberek érkeztek a PiS kampánystábjába, akikre vakon hallgattak. A magyarok csak azt felejtették el, hogy ami Magyarországon működött, az Lengyelországban nem biztos, hogy fog.
Fontos lépés Ukrajna támogatása szempontjából, enyhülést hoz a feszült német-lengyel viszonyban, egyúttal csapás az olyan jobboldali populistáknak, mint amilyen Orbán Viktor. A német külpolitikai szakértő szerint a lengyel választások eredménye azt is mutatja, hogy él az Európa-terv.
Renitensből ismét jó tanuló lehet Lengyelország az EU-ban, de egy Donald Tusk vezette kormánynak odahaza meg kell küzdenie a választáson győztes, de parlamenti többséghez nem jutó Jog és Igazságosság (PiS) illiberális örökségének felszámolásával.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Trump bukása óta nem mostak be ekkorát a populistáknak, mint most, és ahogy érkeznek a lengyel választási adatok, Orbán Viktor szeme a leglilább: Jaroslaw Kaczynski bukása azt jelentené, hogy nemcsak a visegrádi, de a brüsszeli magyar politikának is lőhetnek, Amerika sem fogja kevésbé kóstolgatni az Orbán-rezsimet, és újra kiderült, nem reménytelen nem fair választáson is megverni az autokráciát. Sok múlik viszont azon, hogy kormányra kerülése esetén mennyire tudja visszabontani Donald Tusk a Magyarország-szagú lengyel rendszert, a két ország közti különbséget pedig épp elég nagyok ahhoz, hogy a magyarországi ellenzék ne tudjon párhuzamokat találni. Minden bizonnyal megint csak a magyar emberek járnak rosszul.
Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.