Tököli börtönhöz kapcsolódó források alapján a lap arról ír, hogy jelenleg a bv-intézet területén betonozás, építkezés zajlik, a tervek szerint annak érdekében, hogy az elkészülő mobil vagy más szerkezetű épületekben helyezzék majd el a Szőlő utca javítóintézetis fiatalokat.
2022-ben vélhetően egy intézményi dolgozó 15 pontban sorolta fel a bántalmazások és furcsaságok sorát, a Belügyminisztérium egyelőre hallgat az ügyben.
Indokolatlan bilincselésről, megalázásról és a jogszabályi kötelezettségek elmulasztását állapította meg a Szőlő utcában egy 2021-es ombudsmani jelentés, amelyből kiderült az is, hogy az ottani rendészek egy része vagyonőr, állattenyésztő, illetve szobafestő végzettséggel rendelkezett.
Visszahelyezték eredeti beosztásába, a Debreceni Javítóintézet igazgatóhelyettesi posztjára Varga László Balászt, aki alig egy hétig volt a Szőlő utcai intézmény vezetője – állítja Szabó Tímea országgyűlési képviselő, aki ezt azért nem érti, mert Varga neve a hírek szerint szakmai visszásságokkal hozható összefüggésbe.
Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott? Hogyan dolgozik a súlyos traumákat hordozó fiatalokkal, és miért fagyasztották be a támogatásukat egy szókimondó Brecht-darab bemutatása után?
Ritkaság, hogy valaki a Szőlő utcai javítóintézetből kikerülve ne a bűnözéshez térjen vissza, hanem újra tudja kezdeni az életét és karriert épít magának – erről mesélt a HVG-nek egy fiatal férfi, akinek ez mégis sikerült. Több mint tíz éve szabadult az intézményből – amire alapvetően pozitívan gondol vissza –, azóta saját építési vállalkozása van, ezért azt kérte, ne írjuk le a nevét, mert nem szeretné, ha múltja miatt bizalmatlanok lennének vele szemben. A lapunknak adott interjúban felidézte, milyenek voltak a mindennapok a börtönhierarchia szerint működő Szőlő utcában és hogyan változtatta meg az életét. Beszélt még arról, mit jelentett számára bent a vödrös Nutella, miért jó, ha kéznél van egy könyv verekedésnél és hogyan bántak a vamzerekkel.
A saját tapasztalatairól nevét felvállalva beszélő Czener Krisztián még Debrecenben mondta el az ottani igazgatóhelyettesnek, amit Juhász Péter Pál élettársától megtudott.
A nő pszichológusként, később nevelőként dolgozott az intézményben. Hosszabb időn keresztül, több alkalommal bántalmazta a nevelése, felügyelete alatt állókat.
Állásfoglalásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítani társadalmi szinten, nem pedig a konfliktus fokozására.
Aki egyszer bűnt követett el, nem válik szabad prédává, az emberi jogoktól megfosztott tárggyá. Hodász András kifejtette, miért nem magyarázat mindenre a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban az, ahogyan a kormánykommunikáció keretezni próbálja a történteket, mondván ezek csak erőszakos, javítóintézetis gyerekek.
Az ügyvédeket tömörítő szervezet azon a szakmai állásponton van, hogy a javítóintézetek rendőrségi vezetés alá helyezése súlyosan sérti a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi és gyermekvédelmi elveket.
Ott voltunk, amikor átvette a rendőrség a Szőlő utcai javítóintézet felügyeletét, és egy ott dolgozó gyógypedagógussal is interjúztunk, aki elmondta, hogy szerda reggelre gyűlésre hívták az itt dolgozókat. Azt is kifejtette, mit gondol a ma bejelentett intézkedésről. Később karon fogva elvezették riporterünktől.