Mítosz vagy fontos? Valóban annál jobb egy jelszó, minél hosszabb?
A kevesebb nem biztos, hogy több, viszont a több sem mindig elég. Mitől is tekinthető erősnek egy jelszó?
A kevesebb nem biztos, hogy több, viszont a több sem mindig elég. Mitől is tekinthető erősnek egy jelszó?
Ki végzi el a munkánkat, ha szabadságon vagyunk? A legtöbb munkahelyen gyorsan megtalálják a jó választ. Hogy az illető hogyan fér majd hozzá a mi céges dolgainkhoz, az már nehezebb dió.
Ha munkahelye informatikusa rákényszeríti, hogy néhány havonta változtasson jelszót, mutassa meg neki az alábbi előírásokat, tanulmányokat.
A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.
Jelszavakat osztanak meg a különböző szervezetek a Twitteren, de azt nem tudni, pontosan miért.
Az egyre hosszabb, egyre többféle karaktert tartalmazó jelszavak kierőszakolása helyett immár a legtöbb technológiai nagyvállalat abban hisz, hogy nincs is szükség jelszavakra.
Ha valaki szeretné gyorsan megosztani a wifi-hálózatát másokkal, de elfelejtette a jelszavát, akkor jó hírünk van: több androidos telefonon egy perc sem kell hozzá, hogy kiderítse azt.
A Google frissítette a Google Play-szolgáltatásokat, így mostantól egy külön ikont hozhatunk létre a jelszavainkhoz, hogy könnyen tudjuk őket kezelni.
Az egyik legismertebb jelszókezelő, a LastPass – elsőként a kategóriájában – jelszó nélkül is megengedi, hogy a felhasználó hozzáférhessen a tárolt jelszavaihoz.
Képtelenség megjegyezni az összes olyan wifi-hálózat jelszavát, amelyhez a PC-nk, Mac laptopunk csatlakozott. Nagy szerencse, hogy az eszköz pontosan emlékszik ezekre, és a megfelelő menüpontokban ki is kereshető a jelszó.
Bár továbbra is csak tesztről van szó, egyelőre úgy tűnik, a legtöbb felhasználó negatívan reagált a jelszómegoszás korlátozására.
A NordPass 290 millió adatvédelmi incidensből származó adatokat nézett át, hogy kiderüljön, milyen jelszavakat használnak a cégvezetők, tulajdonosok, izgazgatók.
A szolgáltatásnak egyáltalán nem tetszik, hogy vannak olyan előfizetők, akik ingyen adnak hozzáférést egy családtagjuknak. Elképzelhető, hogy nekik extra díjakat kell majd fizetniük ezért a „figyelmességért”.
A Google 2021 végén már tesztelte azt a lehetőséget, hogy a felhasználók manuálisan mentsék el a jelszavaikat egy-egy oldalhoz.
A jövőben a céges dolgozók egyetlen jelszó használatával férhetnének hozzá a fiókjaikhoz, ami nagyobb biztonságot jelenetene a vállalat számára.
A Statista készített egy könnyen átlátható táblázatot, amiből kiderül például az is, miért rossz, ha valaki csak kisbetűket ad meg a jelszavában.
A szakértők a Broadcom, a Silicon Labs és a Cypress által gyártott chipeket vizsgálták, amelyeket eszközök milliárdjaiban használnak. Bár a cégek adtak ki javításokat, van, ahol a sebezhetőség a mai napig kihasználható.
A brit kormány a cégeket fogja büntetni, ha azok olyan terméket adnak el, amit nagyon gyenge jelszó „véd”.
A NordPass idén is összeállította a listáját, ami a 200, leggyakrabban használt legrosszabb jelszót tartalmazza. Az összesítést a magyar felhasználókra is megcsinálták.
A Mozilla olyan funkciót készített a Firefoxhoz, amivel könnyebb és biztonságosabb lesz a bejelentkezés az androidos alkalmazásokba.