Telefonált a két elnök, és arra jutottak, hogy ha többet konzultálnak, elkerülhető lett volna az AUKUS szerződés miatti botrány. Úgyhogy ezentúl többet fognak konzultálni.
„Adományoznak, és nem csak kölcsönadnak” a hátrányos helyzetű országoknak.
Átverte Franciaországot, és semmibe vette európai szövetségeseit az USA, amikor megállapodott arról, hogy Nagy-Britanniával együttműködve atom-tengeralattjárókkal szerelik fel Ausztráliát. Az új szövetség Kína ellen irányul, még ha ezt nem is mondják ki.
Az amerikai elnök bejelentette az ENSZ-közgyűlésen, hogy megkettőzi a legszegényebb országoknak az Egyesült Államok által az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott nemzetközi segítséget.
Az elnök mintha elfelejtette volna Scott Morrison nevét.
A magyar ellenzék túl van az első miniszterelnök-jelölti vitán, viszont nem kell vájtfülűnek lenni, hogy rájöjjünk: nem ez alapján derül ki, hogy az egymást gondosan kímélő jelöltek közül ki a legalkalmasabb kihívója Orbán Viktornak. Az Egyesült Államokban vérre menő csatát vívnak a pártok előválasztásain, a hazai ellenzék ezt nem teheti, mert gúzsba köti az összefogás, amely nélkül viszont esélye sem lenne a választási győzelemre.
Az al-Káidának egykor menedéket adó tálibok szinte pontosan húsz évvel a New York és Washington elleni terrortámadás után foglalták vissza Afganisztánt, ami nem is tehetné aktuálisabbá a kérdést, hogy mit tanult az USA és a világ a két évtizede történtekből.
Hszi Csin-ping szerint a világ sorsa múlik azon, hogy országa miként rendezi kapcsolatait Amerikával.
Nem lehet folyamatos teszteléssel helyettesíteni a vakcinát. Az elnök reméli, a program példát mutat az ország nagyvállalatainak.
Nagy valószínűséggel több mint 4 év börtön vár a capitoliumi zavargások „arcára”, aki novemberben vonulhat börtönbe.
A katolikus elnök eddig rendre kitért a téma boncolgatása elől, most azonban keményen beleállt a vitába.
Ahhoz, hogy a világjárvány végleges eredetét tisztázni lehessen, a hírszerzés szerint Kína segítsége kell.
A kormányfő táviratban fejezte ki részvétét az áldozatok családjainak a kabuli repülőtéren történt terrortámadás után.
Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: politikai ellenfelei az afganisztáni kudarccal hosszú időn át támadni fogják majd Joe Bident. Az amerikai elnök népszerűsége már most csökkenőben, főleg a bizonytalan szavazók körében, akiknek a demokraták a győzelmüket köszönhetik. Mindeközben a gazdaságban is olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket békeidőben sem könnyű kezelni, nemhogy a koronavírus-járvány alatt.
Az elnök szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a merényletek végrehajtásában a tálibok és az Iszlám Állam összejátszottak volna.
A republikánusok kéjjel olvassák Biden elnök fejére az afganisztáni kivonulás kudarcát, ám azt elhallgatják, hogy másfél éve még üdvözölték a Donald Trump és a tálibok között megkötött, garanciák nélküli megállapodást.
A testület szerint a regnáló elnök megsértette a szövetségi törvényeket, amikor hatályon kívül helyezte a "Maradj Mexikóban" programot.
Az európai országok a világ legfejlettebb államai tömörítő G7-ek (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada) találkozóján azt szerették volna elérni, hogy az USA, “ameddig szükséges” biztosítsa a kabuli repteret. Biden elnök azonban nem módosított a terveken.
Teljesen rosszul mérte fel az afganisztáni helyzetet a Biden-adminisztráció, de még az amerikai hírszerzés is - derül ki a The New York Times cikkéből, amelyben részletesen leírták, milyen folyamatok vezettek a totális káoszig. Az, hogy ne legyen gyors evakuálás és ne kapjanak könnyen vízumot az amerikaiaknak segítő afgánok, egy Biden-Gáni alku következménye. Az afgán elnök úgy gondolta, bizalmatlanságot szülne egy gyorsított kimenekítés, miközben ő maga iszkolt el először a tálibok elől. A CIA-főnök viszont hétfőn titokban Kabulban járt és tárgyalt egy tálib vezetővel - csak feltételezni lehet, hogy a kivonulással kapcsolatban.
Házak omlottak össze, többen meghaltak, hatalmas mennyiségű víz ömlött az utcákon.
