A republikánusok kéjjel olvassák Biden elnök fejére az afganisztáni kivonulás kudarcát, ám azt elhallgatják, hogy másfél éve még üdvözölték a Donald Trump és a tálibok között megkötött, garanciák nélküli megállapodást.
A tálibok afganisztáni hatalomátvétele utáni első közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Joe Biden amerikai elnök támogatottsága 50 százalék alá süllyedt. (A szerdán publikált kutatás szerint az amerikaiak 47,6 százalék támogatja, ezzel szinte megegyezően 47 százalék nem szavazna rá – a szerk.) Azt még szét kell szálazni, hogy ebben mekkora szerepet játszik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, s mekkorát a kabuli katasztrófa, ám az amerikai katonák kivonását Afganisztánból még mindig a megkérdezett amerikaiak csaknem kétharmada támogatja.
A leggyakrabban ahhoz hasonlítják az afganisztáni összeomlást, amikor Saigon 1975-ös elestekor az amerikai követség épületének tetejéről, helikopterrel menekítették ki az embereket. Most a helikopterek a kabuli követség kertjéből szálltak fel – talán szándékosan kerülve a vereség jelképeként az amerikaiak agyába égett jelenet megismétlődését –, ám a vietnámi harcok csúfos végének és az USA történetében leghosszabb, két évtizedes háború kaotikus lezárásának vizuális összekapcsolódása még sokba kerülhet Bidennek, illetve a demokratáknak.
Heinrich August Winkler: Afganisztán egy katasztrófa
A neves német történész szerint naivnak bizonyult az a feltételezés, hogy néhány éven belül nyugati demokráciává lehet átalakítani egy olyan országot, amelyben erős az iszlám fundamentalizmus.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
