20 év után átírhatja 2001. szeptember 11-e tanulságait a tálibok afganisztáni győzelme

102 perc – egy átlagos mozifilm hossza, vagy egy labdarúgó-mérkőzés, mindkét félidő végén a megszokott hosszabbítással. Ennyi idő telt el 2001. szeptember 11-én aközött, hogy az első eltérített utasszállító gép becsapódott a manhattani Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolójába, és hogy összeomlott mindkét megsebzett torony, amelyekből a tűzhalál helyett az öngyilkos zuhanást választó emberek ugrottak ki. Húsz év alatt könyvtárnyi visszaemlékezés és elemzés látott napvilágot, dokumentumfilmek százai készültek, amelyek a kerek évfordulóra csak újabbakkal gyarapodnak.

Tálib szóvivő: Nem vagyunk kapcsolatban az al-Kaidával

A tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt menedéket biztosítottak az al-Kaidának, illetve a terrorhálózat néhai vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Most állítólag nem ez a helyzet.

Újdonságot viszont igazán az tartogat, hogy Joe Biden amerikai elnök a múlt héten rendeletet adott ki arról, hogy a következő hat hónapban a példátlan terrortámadással kapcsolatba hozható, még titkosított kormányzati dokumentumokat vizsgálják át, és azokat, amelyek nem sértenek nemzetbiztonsági érdekeket, hozzák nyilvánosságra. A döntés elsősorban azoknak szól, akik az áldozatok nevében évek óta pereskednek még több információért, mert

azt gyanítják, hogy a terrortámadáshoz a Washington legfontosabb térségbeli arab szövetségesének számító Szaúd-Arábiának is köze volt,

ha másként nem, finanszírozóként. Hiszen nemcsak Oszama bin Laden, az al-Káida vezetője volt szaúdi, hanem a 19 gépeltérítőből is 15. A túlélő családtagok augusztusban meg is üzenték Bidennek, hogy ha nem oldja fel az iratok titkosítását, akkor nem látják szívesen a huszadik évfordulós megemlékezésen.