Washingtonban, a Fehér Ház közelében áll Lafayette márki szobra, a róla elnevezett téren, emlékeztetve arra, hogy a francia arisztokrata tábornokként részt vett az amerikai függetlenségi háborúban. Fontos szerepet játszott például a virginiai Yorktown 1781. októberi elfoglalásában, amellyel a George Washington és Lafayette vezette seregek döntő győzelmet arattak a britek fölött. A csata 240. évfordulójáról emlékezett volna meg a washingtoni francia nagykövetség, ám az ünnepséget a múlt héten lemondták.
Emmanuel Macron francia államfő pedig hazarendelte országa nagykövetét Washingtonból,
amire még soha nem volt példa az USA és legrégebbi európai szövetségese viszonyában.
Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán jelentette be, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre, aminek keretében nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottát gyártanak Ausztrália számára. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ausztrálok felmondják a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződést, amelyet 2016-ban írtak alá.
Párizs dühös reakcióját az váltotta ki, hogy a múlt szerdán Washingtonban Joe Biden amerikai elnök élőben, Scott Morrison ausztrál és Boris Johnson brit miniszterelnök pedig videóadásban bejelentette a három angolszász ország új szövetségét.
Ennek legfontosabb eleme, hogy az amerikaiak és a britek együttműködésével Ausztrália nyolc atom-tengeralattjáróhoz jut, aminek megkapja a nukleáris technológiáját, az építésük pedig részben Adelaide-ben, az ausztrál autógyártás egykori fellegvárában zajlik majd.
Ennek érdekében viszont Ausztrália felmondja azt a szerződést, amit Franciaországgal kötött 12 dízelmeghajtású tengeralattjáróra, amire a francia Naval Groupot 2016-ban választották ki német és japán riválisok előtt, és három évvel később írták alá a kontraktust. (A nyitó képen Emmanuel Macron és az akkori ausztrál kormányfő, Malcolm Turnbull.)