A lengyel jobboldali ellenzék vezetője másfél évvel a következő választások előtt pártja egyik legvitatottabb személyiségét nevezte meg miniszterelnök-jelöltként. Przemyslaw Czarnek volt oktatási miniszterről sokan úgy gondolják: szükség esetén hajlandó lenne összefogni a szélsőjobboldallal.
Az új lengyel házelnöknek az elődje lesz az egyik alelnöke, míg a Jog és Igazságosság (PiS) csak olyan jelöltet indítana neki járó alelnöki posztra, akit a többség nem akar megválasztani.
Amit kormánypártként törvényhozási erőszakkal sem tudott megoldani a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS), ahhoz most ellenzékben hozzásegítheti egy magyar vevő. Korábban az a hír járta, hogy a TV2 tulajdonosa lesz a TVN csatorna vásárlója, bár ugyanígy elterjedt az is, hogy a 2021-ben meghalt Petr Kellner cseh vállalkozó özvegye által vezetett PPF csoport is jelentkezik a csatornáért.
Társadalmi és vallási könyveket írt, mégis a leghíresebb brit tévés tehetségkutató franchise lengyel változatának laza társházigazdájaként lett ismert Szymon Holownia. A műsor révén ismerkedett meg a feleségével is, aki vadászpilóta. HVG-kontúr.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Ugyan a legtöbb szavazatot a választásokon az eddigi kormánypárt, a PiS szerezte meg, ám kérdéses, hogy ez elég lesz-e a kormányalakításhoz, mivel még a szélsőjobbal együtt is kisebbséget alkotnának a szejmben.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
A változás esélyét érzi Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a világos politikai táborokba rendeződött ellenzék, a kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt pedig minden eszközt bevet, amit nyolc év alatt begyűjtött. A vezetője, Jaroslaw Kaczynski a 2015-ös hatalomra jutásuk óta Orbán Viktor illiberális kottájából játszik.
Azonban, ha a választás európai összefüggéseit nézzük, a Jog és Igazságosság győzelme megrázkódtathatja a földrészt, hisz a szélsőjobb további erősödését mutatná, írja a lap elemzése.
Lidércnyomással érne fel, ha Lengyelország, a PiS-szel az élen lépne Orbán Viktor helyébe, mint a feljövő szélsőjobb vezére a földrészen, írja brit lap elemzése.
Az Action for Democracy elnöke szerint egy olyan kormány, amely megkerüli a demokráciát, a jogállamot és az európai egységet, másutt is felbátorítja az illiberális erőket, és egyben meggyengítheti Lengyelországot a Putyin-féle birodalmi tervekkel szembeni bástyaként.