A nem kormánypárti lengyel média főszerkesztői nyílt levélben tettek hitet a sajtó függetlensége mellett

Olyan lengyel lapok, mint a Fakt, a Polityka és a Gazeta Radomszczanska, valamint a nemzetközi média részéről a Forbes és a Canal+ főszerkesztői közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy kiállnak a lengyel újságírás függetlensége mellett, és hajlandók azt megvédeni – írja a Variety.

„A vezetésünk alatt álló szerkesztőségek szolidaritást fognak tanúsítani, és határozottan tájékoztatni fogják a nyilvánosságot a kormánypártnak a média befolyásolására irányuló minden kísérletéről” – olvasható a közleményben.

Lengyelországban még ebben az évben parlamenti választásokat tartanak, és ezt megelőzően a média ellenőrzése a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) egyik legfontosabb napirendi pontja lesz. Úgy vélik, hogy a PiS vezetői a független médiát arra használják, hogy polarizálják a közvéleményt, azt sugallva, hogy tudósításaik az orosz propagandához igazodnak, és végső soron ártanak a lengyel értékeknek.

Lengyelország legnagyobb hír- és szórakoztató csatornájának, a TVN-nek a tulajdonosa a Warner Bros. Discovery. A vállalat hat hónappal ezelőtt kérvényezte működési engedélye megújítását, de még nem hagyták azt jóvá. „Az engedély megújítása nem lehet több, mint formalitás, az eljárásnak egyszerűnek és hatékonynak kell lennie” – mondta Kasia Kieli, a WBD Poland elnöke és ügyvezető igazgatója, a TVN vezérigazgatója. „Már 6 hónap telt el azóta, hogy benyújtottuk a megújítási kérelmet. Ez aggasztó azok után, amit a múltban a TVN24 hírcsatornánkkal és a sajtó elleni támadásokkal kapcsolatban tapasztaltunk.”

A lengyel parlament májusban fogadta el a jogszabályt, melynek értelmében az alsóház által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket is kiszabhatnak. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni. A törvény miatt az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást is indított Varsó ellen, mert félő, hogy a jogszabályt a választási kampányra ráfordulva az ellenzékkel szembeni bunkósbotként használná a kormány.