Túl baloldali házelnök, helyettesi szerepbe kényszerült előd, elutasított jelölt – viharok a lengyel belpolitikában

Az új lengyel házelnöknek az elődje lesz az egyik alelnöke, míg a Jog és Igazságosság (PiS) csak olyan jelöltet indítana neki járó alelnöki posztra, akit a többség nem akar megválasztani.

Még a kormánypárti politikusok egy része szerint is túl baloldali, a jobboldali ellenzék szerint meg egyenesen kommunista a lengyel képviselőház új elnöke, Wlodzimierz Czarzasty, de a kormányzó koalíció számára az volt a lényeg, hogy majdnem mindenki fegyelmezetten tartotta magát a 2023-as megállapodáshoz. Akkor úgy egyeztek meg, hogy a négyéves ciklus közepén a legkisebb kormánypárt, az Új Baloldal vezetője veszi át a szejm vezetését. Mivel ő még a másik három kormánypárt számos politikusa számára is túl baloldali, és néhány ügyben nem is értett egyet a kormánnyal, kérdés volt, hogy meglesz-e a szükséges többség. Megvolt, a kormánypárti képviselők közül egyedül a jobbközép Lengyelország 2050 egyik képviselője mondott nemet, egy másik és a miniszterelnök Polgári Koalíció nevű pártjának egy képviselője pedig tartózkodott a szavazástól.

Így zavartalanul működhet tovább a szejm. Az 1960-ban született Czarzasty fiatalon még tagja volt az állampártnak, a 90-es években pedig parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozott azokkal a zavaros ügyekkel, amelyekben egyes posztkommunista politikusok, köztük ő, törvénytelenül befolyásolni próbálták a törvényhozást. Büntetőügye azonban nem volt. Neki sikerült az a bravúr, hogy a parlamentből 2015-ben kiesett pártját 2019-ben vissza tudta juttatni.

A Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali ellenzék kommunistának nevezte, és tiltakozott a megválasztása ellen. Arra az ellenérvre, hogy a jobboldaliak között is vannak pártállami múltú emberek, Kaczynski azt válaszolta, hogy azok csak egyszerű párttagok voltak. Ám a Lengyel Egyesült Munkáspárt megszűnésekor 29 éves Czarzasty sem töltött be párttisztséget, csupán a diákszövetségben dolgozott.

Érdekesség, hogy az eddigi házelnök, Szymon Holownia vállalta a helycserét, és alelnök lett. Holownia számára ez a visszalépés menekülőpályának is tűnhet, mivel a 2020-ban alakult pártja, a Lengyelország 2050, nem függetlenül a volt házelnök kudarcos szereplésétől az államfőválasztáson (mindössze 5 százalékot tudott összeszedni az első fordulóban), a felbomlás szélére került, és új vezetőt keres.

Holownia kezdetben azt tervezte, hogy hátat fordít a lengyel közéletnek, és megpályázza az ENSZ menekültügyi főbiztosi állását, ám ennek elnyerésére nemcsak azért kicsi az esélye, mert nincs se felsőfokú végzettsége, se nemzetközi tapasztalata, és angolul sem beszél jól, hanem azért is, mert házelnökként a menekültek befogadásának olyan korlátozását vezényelte le és szavazta meg, ami ellen éppen a távozó ENSZ-főbiztos tiltakozott, akinek a helyét megpályázta.

Talán ezért döntött úgy, hogy egyelőre otthon marad, ahol még maradt valami a népszerűségéből, mert a parlamenti üléseket – tévés műsorvezetői tapasztalatait is felhasználva – elég ügyesen, sokszor szellemesen vezette.

Nagyobb baj a lengyel demokrácia szempontjából, hogy a nagyobbik ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak (PiS) továbbra sincs parlamenti alelnöke, pedig ez a poszt járna neki. Kaczynskiék azonban ragaszkodnak a 2019 és 2023 közti házelnök, Elzbieta Witek jelöléséhez, akit a többség nem hajlandó megszavazni, mert az a véleménye, hogy a maga idejében antidemokratikusan viselkedett ebben a tisztségben.

Hozzászólások