#kamat

Kilakoltatás: tízezer becsődölt családot tehetnek utcára

Azzal, hogy a kormány ismét meghosszabbította – legutóbb július 1-ig – a kilakoltatási moratóriumot, senki nem került közelebb a fizetésképtelen devizahitelesek problémáinak megoldásához. A bankok egyre türelmetlenebbek, a törlesztésekkel kapcsolatos minden halasztás csak ront a hitelek minősítésén. Miközben az ügyfelek számára egyre magasabbak lesznek a törlesztőrészletek, csupán a késedelmi kamatokra általában évi 20-30 százalékot számolnak fel a hitelintézetek.


Az új monetáris tanács sem csökkent azonnal kamatot?

Az új összetételű monetáris tanács vélhetően megosztottabb lesz és enyhébb kamatpolitikát folytat majd elődjénél, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem várnak jelentős lazítást az új testülettől sem, sőt van, aki további 25 bázispontos emelést sem tart kizártnak.



A forint nem mozdult a kamatemelés hírére

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az eurót a döntés előtt is és azt követően is 274,60 forint közeli árfolyamon jegyezték a bankközi kereskedelemben.


A cégek fele megúszta hitele újrafinanszírozását

Optimistábbak a cégvezetők saját vállalatuk és a saját gazdaságuk jövőjét illetően, mint fél évvel korábban, a világgazdaság helyzetét azonban még mindig pesszimistán értékelik – derül ki az Ernst & Young nemzetközi Tőkebizalmi barométeréből. A döntéshozók szerint javultak a hitelkondíciók és a feltörekvő országokra koncentrálódnak majd a befektetések.



Londonban változatlan MNB-kamatot várnak hétfőre

Egyöntetűen az 5,25 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatdöntő ülésétől a londoni elemzői közösség. A további lehetséges kamatpályáról azonban eltérnek az előrejelzések: a többségi vélemény az, hogy a piaci kondíciók romlása miatt véget ért a magyar jegybank enyhítési ciklusa, egyes szakértők ugyanakkor nem tartanak kizártnak még egy kamatcsökkentést.



Fed: még sokáig maradhat az alacsony kamatszint

Az amerikai jegybank (Fed) kamatdöntői szerint még sokáig, a befektetők által eddig vártnál is hosszabb ideig maradhat a mostani alacsony szinten a kamat, ha a gazdasági kilátások romlanak, vagy mérséklődik az infláció – derült ki a Fed március 16-ikai kamatdöntő ülésének kedden este nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből.


Kamat, osztalék, árfolyamnyereség - mit kell bevallani?

A tőkepiacról származó jövedelmeket kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség-adó terheli. Előbbi kettőt alapesetben a kifizetőhely vonja le, utóbbit – ha tőzsdei ügyletről van szó - a magánszemélyeknek az adóbevallásban kell feltüntetni és megfizetni. A figyelembe veendő legfontosabb szabályokról Farkas Yvettet, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettesét kérdezte az Ecoline.


MNB: csökken a forint alapú lakáshitel kamata, nő a kereslet

Jelentős részben a korábbiaknál kedvezőbb kamatozású, új konstrukciók térnyerése miatt decemberben tovább csökkent a háztartások által felvett, új, forint alapú lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatója – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB).




Banki magatartási kódex: kik nem csatlakoztak?

Hatályba lépett január 1-jén a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi cégek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétette azoknak az intézményeknek a listáját is, amelyek nem csatlakoztak a dokumentumhoz.


Rekord mélységben az Euribor

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó háromhónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában.


Csökkent a diákhitel kamata

A Diákhitel Központ (DK) igazgatósága évi 9,5 százalékban állapította meg a diákhitel 2010. január 1. és június 30. közötti időszakban érvényes kamatát - tette közzé a DK szombaton napilapokban. Ez 100 bázisponttal alacsonyabb az előző félévinél, ami 10,5 százalék volt.


A részvénypiaci tőkebeáramláshoz alacsonyabb kamatszint kellene

A Generali Alapkezelő szerint a jelenlegi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat nem teszi lehetővé, hogy a részvénypiacokra vagy a részvényalapokba tömegesen visszaáramoljon a tőke, ahhoz, hogy a részvénybefektetés a banki betétekkel szemben alternatívát jelentsen, 4-5 százalék körüli kamatszint kellene.


Tévhitek a diákhitelről: hogyan lehet nagyot bukni?

A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.



Mikor csökkenthetik adóalapjukat a cégek a kamat 50 százalékával?

A napokban zárult le az Európai Bizottság által 2007. februárjában indított részletes vizsgálati eljárás, amelynek során a Bizottság annak a társasági adóalap-módosító tételnek a versenysemlegességét vizsgálta. Ez teszi lehetővé azt, hogy az adóalap csökkentését a kapcsolt vállalkozások közötti nettó kamat 50 százalékával.