Kamatemelés Brüsszelben
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az euróövezeti irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.
#kamat
PSZÁF: továbbra sem áttekinthető a lakossági hitelek kamatozása
Tavaly több, a háztartások hitelezésének feltételrendszerét érintő szabályozás változott, de az életbe lépett szigorítások ellenére a lakossági hitelek futamidő alatti kamatozása továbbra sem látható át kellően, ahogy folyószámlák díjstruktúrája sem - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön első alkalommal publikált fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében.
Kilakoltatás: tízezer becsődölt családot tehetnek utcára
Azzal, hogy a kormány ismét meghosszabbította – legutóbb július 1-ig – a kilakoltatási moratóriumot, senki nem került közelebb a fizetésképtelen devizahitelesek problémáinak megoldásához. A bankok egyre türelmetlenebbek, a törlesztésekkel kapcsolatos minden halasztás csak ront a hitelek minősítésén. Miközben az ügyfelek számára egyre magasabbak lesznek a törlesztőrészletek, csupán a késedelmi kamatokra általában évi 20-30 százalékot számolnak fel a hitelintézetek.
Az új monetáris tanács sem csökkent azonnal kamatot?
Az új összetételű monetáris tanács vélhetően megosztottabb lesz és enyhébb kamatpolitikát folytat majd elődjénél, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem várnak jelentős lazítást az új testülettől sem, sőt van, aki további 25 bázispontos emelést sem tart kizártnak.
Az utolsó magyar kamatemelésre vár London
Többségi, de nem egyöntetű előrejelzéssé vált a hétvégére a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank (MNB) hétfőn újabb negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.
A forint nem mozdult a kamatemelés hírére
A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az eurót a döntés előtt is és azt követően is 274,60 forint közeli árfolyamon jegyezték a bankközi kereskedelemben.
A cégek fele megúszta hitele újrafinanszírozását
Optimistábbak a cégvezetők saját vállalatuk és a saját gazdaságuk jövőjét illetően, mint fél évvel korábban, a világgazdaság helyzetét azonban még mindig pesszimistán értékelik – derül ki az Ernst & Young nemzetközi Tőkebizalmi barométeréből. A döntéshozók szerint javultak a hitelkondíciók és a feltörekvő országokra koncentrálódnak majd a befektetések.
Az EKB nem változtatott kamatán
Az Európai Központi Bank (EKB) az elemzői várakozásokkal összhangban rekord alacsony szinten, 1,00 százalékon hagyta irányadó kamatát.
Londonban változatlan MNB-kamatot várnak hétfőre
Egyöntetűen az 5,25 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatdöntő ülésétől a londoni elemzői közösség. A további lehetséges kamatpályáról azonban eltérnek az előrejelzések: a többségi vélemény az, hogy a piaci kondíciók romlása miatt véget ért a magyar jegybank enyhítési ciklusa, egyes szakértők ugyanakkor nem tartanak kizártnak még egy kamatcsökkentést.
8,5 százalékra csökken a diákhitel kamata
Július elsejétől az eddigi 9,5 százalékról 8,5 százalékra csökken a diákhitel kamata; ez a legalacsonyabb kamatszint a hallgatói hitelezés 2001-es fennállása óta.
Fed: még sokáig maradhat az alacsony kamatszint
Az amerikai jegybank (Fed) kamatdöntői szerint még sokáig, a befektetők által eddig vártnál is hosszabb ideig maradhat a mostani alacsony szinten a kamat, ha a gazdasági kilátások romlanak, vagy mérséklődik az infláció – derült ki a Fed március 16-ikai kamatdöntő ülésének kedden este nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből.
Kamat, osztalék, árfolyamnyereség - mit kell bevallani?
A tőkepiacról származó jövedelmeket kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség-adó terheli. Előbbi kettőt alapesetben a kifizetőhely vonja le, utóbbit – ha tőzsdei ügyletről van szó - a magánszemélyeknek az adóbevallásban kell feltüntetni és megfizetni. A figyelembe veendő legfontosabb szabályokról Farkas Yvettet, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettesét kérdezte az Ecoline.
MNB: csökken a forint alapú lakáshitel kamata, nő a kereslet
Jelentős részben a korábbiaknál kedvezőbb kamatozású, új konstrukciók térnyerése miatt decemberben tovább csökkent a háztartások által felvett, új, forint alapú lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek átlagos hitelköltség mutatója – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Forintesést hoztak Simor András szavai
Reggel erősödött, a jegybanki sajtótájékoztató után azonban gyengült a forint a bankközi devizapiacon - írja az Ecoline.
Az MNB 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - az elemzők várakozásának megfelelően - 25 bázisponttal 6,0 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn.
Banki magatartási kódex: kik nem csatlakoztak?
Hatályba lépett január 1-jén a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi cégek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétette azoknak az intézményeknek a listáját is, amelyek nem csatlakoztak a dokumentumhoz.
Rekord mélységben az Euribor
Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó háromhónapos határidőre - amely a legjobban jelzi a bankok kölcsönzési kedvét, alapkamat-várakozásait, illetve a keresletet - ismét 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének az óév utolsó napján történt ármegállapításában.
Csökkent a diákhitel kamata
A Diákhitel Központ (DK) igazgatósága évi 9,5 százalékban állapította meg a diákhitel 2010. január 1. és június 30. közötti időszakban érvényes kamatát - tette közzé a DK szombaton napilapokban. Ez 100 bázisponttal alacsonyabb az előző félévinél, ami 10,5 százalék volt.
A részvénypiaci tőkebeáramláshoz alacsonyabb kamatszint kellene
A Generali Alapkezelő szerint a jelenlegi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat nem teszi lehetővé, hogy a részvénypiacokra vagy a részvényalapokba tömegesen visszaáramoljon a tőke, ahhoz, hogy a részvénybefektetés a banki betétekkel szemben alternatívát jelentsen, 4-5 százalék körüli kamatszint kellene.
Tévhitek a diákhitelről: hogyan lehet nagyot bukni?
A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.