Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az új összetételű monetáris tanács vélhetően megosztottabb lesz és enyhébb kamatpolitikát folytat majd elődjénél, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem várnak jelentős lazítást az új testülettől sem, sőt van, aki további 25 bázispontos emelést sem tart kizártnak.
Jelenlegi összetételében a monetáris tanács utoljára döntött az alapkamatról hétfőn: a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott annak 6 százalékos szintjén. A monetáris tanács négy külső tagjának, Bánfi Tamásnak, Bihari Péternek, Csáki Csabának és Neményi Juditnak március 1-jén lejár a megbízatása. Az Országgyűlés ugyancsak hétfőn dönt a külső tagok új kinevezési rendjéről: amely szerint őket a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja meg.
A jegybank elnöke, Simor András és helyettese, Karvalits Ferenc hatéves megbízatása 2013 márciusában jár le, a másik alelnök, Király Júlia kinevezése 2013. júliusáig tart. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője enyhébb kamatpolitikára számít ugyan, de látványos kamatcsökkentésre nem. Emlékeztetett rá, hogy a gyors, vagy jelentős monetáris lazítás ellen szól a miniszterelnök közelmúltban tett, az árfolyam erősítésére vonatkozó kijelentése is. Márpedig egy erőteljesebb kamatcsökkentés jelentősen gyengíthetné az árfolyamot - tette hozzá.
Óvatos kamatpolitika?
Az óvatos kamatpolitikát erősíti az is, hogy a miniszterelnök tévesnek nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna. Az új testület első kamatdöntő ülésein vélhetően kivár majd, legalább is az elemző szerint nem szolgálná a monetáris politika hitelességét, ha a kamatemelő lépéseket követően azonnal enyhítésbe kezdene az új testület. A kedvező inflációs adatok alapján azonban, tavasz végén, vagy nyár elején várható egy kisebb, 25 bázispontos enyhítés - mondta. Sokkal jelentősebb azonban nem, hiszen a második félévben várható amerikai és európai kamatemelések nyomán a magyar kamatfelárakkal szembeni elvárás is nő. Árokszállási Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy enyhítésre csak akkor nyílik lehetőség, ha a márciusra beígért reformokkal beéri a piac, ellenkező esetben nem lesz mód a kamatcsökkentésre.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is hasonló véleményen vannak. Úgy vélik: bár a monetáris tanácstagok kinevezési rendjének megváltoztatása némileg csorbítja a jegybanki függetlenséget - hiszen a parlamenti bizottságban a kormánypártok delegáltjai vannak többségben –, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány által preferált monetáris politikai irányváltás ( a monetáris enyhítés) azonnal bekövetkezne.
Az Equilor szerint ugyanis egy monetáris irányváltásnak "piaci lecsapódása lenne, ami viszont behatárolja a monetáris tanács mozgásterét". Ezért a magyar kamatpályát továbbra is elsősorban a külső tényezők (globális piaci hangulat, magyar kockázati árszint alakulása) szabják meg, emellett természetesen az inflációs pálya alakulása sem lesz elhanyagolható tényező - fogalmaznak. Mivel a jegybankelnöknek és két alelnökének mandátuma csak 2013-ban jár le, ezért a következő években élesebb megosztottság alakulhat ki a monetáris tanácsban az újonnan kinevezett és a régi tagok között. Ennek pedig lehet olyan következménye, hogy a kormány és a jegybank közötti feszültség részlegesen beszivárog a monetáris tanácsba, ami "izgalmas pillanatokat csempészhet a döntéshozatalba" - vélik.
Az Equilor arra is felhívja a figyelmet, hogy kockázati tényezőkkel mindenképpen kell számolnia az új felállású tanácsnak is, annak politikai színezetétől függetlenül, hiszen a felfelé ható inflációs kockázatok növekedése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleg hirtelen bekövetkező csökkenése további kamatemeléseket követelhet meg. Egyelőre úgy látják, hogy még egy 25 bázispontos emelés mellett dönthet a következő egy évben a testület, annak függvényében, hogy a jegybank hogyan ítéli meg az inflációs cél tarthatóságát és a költségvetés stabilizációs programját.
Simor: túlnyomó többséggel döntött kamattartásról a monetáris tanács
A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a tanács ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A jegybank elnöke elmondta, a tanács előtt két javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatcsökkentési, és a 6,00 százalékos kamat tartására vonatkozó. Az MNB a múlt év novemberében és decemberében, majd idén januárban is emelte a kamatot 0,25-0,25 bázisponttal. Az alapkamat korábban 2010. január - 2010. április között állt 6,00 százalékon.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.