Árulhat-e magyar keresztény vállalkozó Rodolfo-bűvészdobozt?
Eddig egyházi könyvek és folyóiratok kiadásából élt, de rájött, haladni kell a korral, ezért minden létező módon igyekszik megszólítani a keresztényeket.
Eddig egyházi könyvek és folyóiratok kiadásából élt, de rájött, haladni kell a korral, ezért minden létező módon igyekszik megszólítani a keresztényeket.
Több keresztény menekültet is felkarolt a Szombathelyi Egyházmegye, köztük egy kameruni nőt, akinek abban is segítettek, hogy világra tudja hozni gyermekét.
Dávid királynak köszönhetően egykor a zsidók fővárosa volt, ám a csaknem két évezrede tartó háborúskodások során asszírok, babiloniak, perzsák, rómaiak, arabok és törökök uralma alatt is állt Jeruzsálem, három világvallás szent helye.
Üzbegisztánban még a Biblia birtoklása is jogsértő. De a NER-t ez sem zavarja. Business as usual.
Ezt Balog Zoltán Emmi-miniszter jelentette be egy berlini imareggelin.
Újra petíciót adott ki keresztények egy csoportja. A 2016 őszén már a híveket egyszer megszólító közösség most az eddig jobbára néma vagy ritkán megszólaló keresztény egyházak fejeit, elöljáróit szólítja meg. "Kérjük, hogy az egyház ne az államot, hanem híveit szolgálja."
Minden ellenkező híreszteléssel szemben az évszázad végéig a kereszténység marad a világ legnagyobb vallása.
Egy olyan szervezet alapítója akadt ki a migránsok konténerbe zsuppolásáról szóló magyar tervektől, amely korábban meghívást kapott a kormány által támogatott keresztényüldözési konferenciára.
José Silva, a 42 éves madridi hajléktalan vacsorázni megy, pedig egy cent sincs a zsebében. „A Robin Hood étterembe megyek” - mondja az AFP vele tartó tudósítójának. „Az ebédért, ugyanott, még fizettem 11 eurót, de a vacsora már ingyen jár” – magyarázza a pénzügyi konstrukciót.
A szovjet időszakban zajló keresztényüldözésre emlékezett a pápa Bakuban.
Kommenteket is lefordít az MTI, ha sorosozásról és az "új bolsevikek felemelkedéséről" van szó – derül ki az alábbi tudósításból, amely arról szól, hogy az amerikai Katolikus Hírügynökség nagyon örül, hogy Magyarország – elsőként a világon – kormányzati szinten foglalkozik a keresztények üldözésével.
Vonának nem csak a muszlimok, de a fekete keresztények sem kellenek, szerinte nem vallások, hanem kultúrák összeütközéséről kell beszélni a migráció kapcsán. A Jobbik elnöke erről Szegeden, a párt valódi nemzeti konzultációjának vasárnapi állomásán beszélt, ahol szó esett az egészségügy, az oktatás problémái mellett a tűzparancsról, Vona „labancságáról” és iszlámbarátságáról is.
Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztott elnöke azt mondta: nemre, korra, nemzetiségre vagy éppen felekezetre való tekintet nélkül kell segíteni az úton lévő, nehéz helyzetbe került embereket.
Nigéria középső részén feltételezhetően a muszlim vallású, nomád életmódot folytató fulani népcsoport fegyveres tagjai hajtottak végre támadásokat vasárnap helyi lakosok ellen – jelentette a helyi rendőrség.
A rendkívüli kormányzati tartalékhoz nyúlnak hozzá, hogy segítsék a keresztényeket.
Keresztények kérik ki maguknak, hogy Lázár János és az állam úgy lépjen szövetségre a keresztény egyházakkal, hogy közben hátat fordítanak azoknak, akik nem azok. "Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál." A keresztények fő szövetségese pedig nem az állam, hanem az Úristen.
Többnyire mégis megkapják a menedékjogot, de a menekültellenes törvények őket is sújtják. Ám nagyon kevesen jönnek, talán nem jutott el hozzájuk a hír, mennyire segíteni akar nekik a kormány.
Megunta a tétlenséget, az egyházi elöljárók hallgatását, félrenézést, és állásfoglalást kér-vár a magyar keresztényektől kvótakampányügyben egy pedagógus. Gondolatait, kérdéseit egy petícióban fogalmazta meg.
A miniszterelnök a hétvégén olyan keresztény vezetőkkel találkozott Rómában, akiknek a megnyilvánulásai jelentősen befolyásolhatják a menekültek megítélését Európában. Köztük volt a katolikus egyházfő is.
"Mindenekelőtt bocsánatot kérünk megosztottságunk bűnéért, amely nyílt seb Krisztus testén" - mondta az egyházfő a keresztény egységnek szentelt imahét utolsó napján. II. János Pál pápa 2000-ben kért bocsánatot a katolikusok bűneiért, amelyeket más felekezetek tagjai ellen követtek el.