A keresztények üldözéséről korábban is beszélt a kormány, de mint világméretű problemát a kvótanépszavazási kampány tetőzése idején kezdte csúcsra járatni. Szeptemberben 930 millió forintos költségvetéssel helyettes államtitkárságot hozott létre az üldözött keresztények megsegítéséért, és feladatául azt szabta, hogy küzdjön a keresztényüldözés minden formája ellen. Balog Zoltán miniszter szerint azért indokolt nem az összes üldözöttet védeni, hanem csak a keresztényeket, mert a felebaráti szeretet az egész világra legfeljebb elméletileg vonatkoztatható, mindenkin nem segíthetünk, ezért segítünk a világ legfenyegetettebb emberein, a keresztényeken.

A menekültellenes kampányban a keresztényüldözés leginkább a KDNP retorikájában jelent meg (például Márfi Gyula veszprémi püspök gondoltaira támaszkodva), de a kormány is azt sulykolta, hogy a jobbára muszlim menekültek teret foglalni, hódítani jönnek Európába, már a beilleszkedés látszatára sem ügyelnek, miközben az igazi üldözöttek a keresztények, a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. A Máltai Szeretetszolgálatot vezető Kozma Imre atya pedig például arról beszélt, hogy Szíriában a keresztények az igazán üldözöttek. November 2-án a KDNP közölte, népirtássá minősítené a keresztényüldözést, ezt országgyűlési határozatba foglalják, és Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is javasolni fogja, hogy lépjen fel a keresztények üldözése ellen. A KDNP-s javaslatban egyúttal szó van arról, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújtana a Közel-Keleten élő keresztényeknek, és ösztöndíjrendszerrel is támogatná a hozzánk készülő keresztény diákokat.

Balog Zoltán a Gyújts egy gyertyát! elnevezésű, a világ üldözött keresztényeiért rendezett demonstráción Budapesten 2015. június 16-án.

MTI / Mohai Balázs

De érkeznek-e hozzánk keresztény menekültek, s ha igen, élvezik-e a kormányzat kiemelt figyelmét, támogatását?

Balog Zoltán rejtélyes ezer befogadott keleti családja leginkább papíron élt Magyarországon, ugyanakkor hallottunk olyan esetről, amikor egy iráni keresztény férfit visszatoloncoltunk hazájába, ahol a keresztényeket de facto üldözik – ez nem tűnik a legjobb eljárásnak a megvédésükre.

Ugyanaz a szigor sújtja őket, mint a muszlimokat

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint az ide érkező menekültek ügye két oldalról vizsgálható, a védelem megszerzése, illetve a beilleszkedés segítése szempontjából. Az első általában megvan: a keresztényüldözésre hivatkozó menedékkérők megkapják általában a menekülti/oltalmazotti státuszt. A Helsinki Bizottság több iráni keresztény ügyfele hosszabb bírósági eljárást követően megkapta ugyan a védelmet, de mihez kezdenek ezután? Június óta a magyar állam alig segíti az integrációt, beilleszkedést: ekkortól szüntette meg az integrációs szerződés intézményét, amely átmeneti segítséget nyújtott a lakhatáshoz, nyelvtanuláshoz. Az állam arra hivatkozva szüntette meg a menekülteket segítő támogatást, hogy ne kapjanak többet, mint a magyar rászorulók. Holott, ahogy cikkünkben is megírtuk, nekik több támogatás kell, hisz nem ismernek itt senkit, a nyelvünket sem beszélik. Az integráció segítése így a kis civil szervezetekre marad, főként uniós vagy magánforrásokból.

Pardavi szerint azt nem nagyon lehetne indokolni, ha egy keresztény menekült több támogatást, erősebb védőhálót kapna az államtól, mint egy nem keresztény. Vannak indokolható esetek, egy család nyilván nagyobb támogatásra szorul, mint egy egyedülálló menekült. De csak a vallás alapján megkülönböztetni menekülteket nem lenne helyes. Ilyesmiről egyébként egyelőre szó sincs, azaz a menekülttámogatások szűkítése ugyanúgy sújtja a keresztényeket, mint a más vallásúakat.

Alig találkoznak keresztény menekültekkel a baptisták

Ghyczy Gellért, a Baptista Szeretetszolgálat menekültügyi szakértőjének tapasztalatai szerint a Magyarországtól védelmet kapó menekültek többsége afgán, de akadnak irakiak, kubaiak, eritreaiak, ghánaiak, szomáliaiak is, szírből viszont kevés van, csak 1-2 ember. Ghyczy szerint elenyésző a keresztény menekültek száma, a nagy többség muzulmán. Vagyis a baptisták tapasztalatai szerint úgy fest, a keresztény menekültek nem nagyon jönnek hozzánk. Vagy nem jutnak be, nem kapnak menedékjogot. (A Bevándorlási Hivatal oldalán nem találtunk a menedékkérők vallására vonatkozó statisztikát.)

Ghyczy is úgy látja, az integrációs szerződés megszüntetése rontott a helyzeten, bár amíg létezett, akkor is voltak gondok. Most egy menekültnek a választójogot leszámítva ugyanolyan jogai vannak, mint egy magyar állampolgárnak, tehát ugyanolyan támogatásokra is jogosult. A baptisták átmeneti otthonokat működtetnek családok és egyedülállók számára, olyanoknak, akik már elismert menekültek vagy oltalmazottak. Például a hajléktalanoknak fenntartott szállásukon 50 egyedülálló menekült él.

Kárfelmérés egy vendégházban történt támadás után, melyet feltételezhetően az al-Shabaab dzsihadista szervezet fegyveresei követtek el Kenyában.

MTI / EPA

A legnagyobb problémát a nyelvi gondok jelentik. A két, családoknak fenntartott átmeneti otthonban a szakemberek beszélnek ugyan angolul, de az sem mindig megoldás. Főleg korábban történt, amíg a menedékkérelmi elbírálás hónapokig tartott, hogy az addig itt élő családokból a gyerekek tűrhetően megtanultak magyarul, és akkor ők már tudtak tolmácsolni. A feladat adott: integrációt segíteni, munkát, óvodát, iskolát intézni. Ghyczy szerint a családok esetében tűnik könnyebbnek a helyzet, ők jobban hajlanak az integrációra, inkább tartják átmenetinek a helyzetüket, és általában a szülők is diplomások. Az egyedülállóknál több a gond, ők általában fiatal férfiak, nem olyan képzettek, analfabéták is vannak köztük. Ők még nem olyan céltudatosak és kiforrottak, nem mindig tudják, mit akarnak, náluk kicsit nehezebb az integráció.

Nem minden keresztény kaphat menedékjogot

A Sant' Egidio, magyarul Szent Egyed Közösség magyarországi vezetője, Szőke Péter és társai találkoztak több keresztény menedékkérővel is. Szerinte sok keresztény érkezik Európában, főleg Afrikából, de Kubából, Kínából is. A nigériai Boko Haram vagy a szomáliai al-Shabaab iszlamista szervezetek üldözik a keresztényeket. Ez azonban nem mindig elég a magyarországi menedékjog elnyeréséhez: Szőke tud olyan esetről, hogy egy nigériai férfi apját megölte a Boko Haram, de nem kapott menedékjogot a magyarországi hatóságoktól. Olyanról is hallott, hogy mintegy 10, egyszerre érkező nigériai keresztény menedékkérő közül csak egy kapott védelmet a magyar államtól.

Plakáton a Boko Haram gyanúsítottjai Nigériában

AFP / Stringer

A Sant' Egidio Közösség nemzetközi, a világ 75 országában működik – vatikáni elismeréssel –, de alapvetően világiakból áll. 1968-ban alapította Andrea Riccardi. Az elesettekkel foglalkozik, így a menekültekkel, de a hajléktalanokkal, szegényekkel, hátrányos helyzetű gyerekekkel is. A közösség tavaly a pályaudvarokon ételosztással kapcsolódott be menekültek segítésébe, később tagjai lejártak a szerb, horvát határhoz is, valamint a bicskei táborba. Gyűjtöttek adományokat, megszervezték a Kísérd el a Mikulást a menekültekhez!-akciót is tavaly decemberben, és idén is tervezik. Úgy látták, ezek sokat jelentenek a menekülteknek: Európa befogadó arcával találkoznak. De volt, hogy menekültek egy csoportját elvitték a Magyar Nemzeti Múzeumba, ismerkedni a magyar múlttal, ami szintén az integrációs hajlandóságot növelte a menekültekben.