A Vulkan-fájlok néven futó cikksorozatot egyszerre közölte több nagy nemzetközi lap, egy szivárogtató jutatta el hozzájuk az orosz titkosszolgálatok kiberháborús fiókcégétől származó több mint 5 ezer oldalnyi dokumentumot.
Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Neal Higgins kiberbiztonsági szakértő szerint nem lankadhat a nyugati államok figyelme, mert az oroszok hackerek továbbra sem álltak le.
Az ukránok az internetes hadviselésben jobban állnak, mint az egyenlőtlen földi háborúban. Moszkvát a kibertérben is kezdik bojkottálni, és közben az sem zárható ki, hogy Putyin valamiféle kínai fal mögé zárja az orosz internetet.
Több szakértő szerint Oroszország kártékony szoftverekkel ássa alá Ukrajna védelmi képességeit, a közösségi médiát pedig félrevezető információkkal árasztják el.
Nicolas Chaillan 2021 szeptemberében mondott le az Amerikai Védelmi Minisztérium szoftverfejlesztésért felelős vezetői pozíciójáról, mert szerinte az Egyesült Államok nem fogja tudni behozni a hátrányát a kínai mesterséges intelligenciával szemben.
Csak a jéghegy csúcsát mutatta meg a napokban a The New York Times, amikor arról írt, az amerikaiak bedurvultak, és olyan rosszindulatú programokat telepítettek az orosz energia- és egyéb kulcsfontosságú hálózatokba, amelyek a megfelelő kód megadása esetén megbénítják az ellenfél kritikus infrastruktúráját. A „trójai falovak” bejuttatása ugyanis csak része a nagyhatalmak között már évek óta egyre keményebb eszközökkel dúló, szabályok nélküli kiberháborúnak.
Az orosz Internet Research Agency-t már régóta azzal vádolja az USA, hogy álhírekkel és zavarkeltéssel igyekeznek beavatkozni az amerikai választásba.
Új és veszélyes fejezetet nyitott a kiberhadviselésben a májusban támadó WannaCry zsarolóvírushoz csak látszatra hasonló, Petya programmal végrehajtott akció. A továbbfejlesztett változat célzottan választott ugyanis áldozatot, feladata a pusztítás volt.
Kórházak elleni kibertámadással egybekötött robbantássorozatot modelleztek le a versenyzők az első Nemzeti Kiberversenyen. A versenyzők szerint a pánik az egyik legnagyobb ellenség, a megfelelő reakció pedig a szervezettség és a megfelelő tájékoztatás. Az is kiderült, hogy miért nem dolgoznak nők a kibervédelemben és hogy ez miért nem igaz.
Megkezdte a kiberháborút az ISIS ellen az Egyesült Államok. Érdekesség, hogy az amerikai hadsereg ötvözi az online háborút az offline bombákkal.
Észak-Korea dél-koreai tisztségviselők okostelefonjait hekkelte meg, és így lopott onnan adatokat.
Új fronton zajlik a totális háború, amit az Anonymus kezdeményezett. A terroristák által kedvelt Telegram üzenetküldő közölte, hogy blokkolják az iszlamisták propagandaüzeneteit. Az utóbbi egy hétben 78 olyan csatornát blokkoltak, amit dzsihadisták használtak, és könnyebbé tették a kifogásolható tartalmak jelentését is.
Aktív ellentámadással reagálhatnak a biztonsági fenyegetésekre, illetve a rosszindulatú programokat üzemeltetők tevékenységére a vírusirtógyártók és az állami kiberbiztonsági szervezetek.
A kiberháborúról nem hallunk annyit a híradókban, mint a terrorizmusról, pedig előbbi fenyegetés már hivatalosan is nagyobb veszélyként van kezelve az Egyesült Államokban, mint az utóbbi. Létezik egy oldal, amely az USA mellett az egész világ hackertámadásait mutatja, méghozzá élőben.
Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.
Az amerikai hírszerző szolgálatok 2011-ben 231 titkos offenzív kiberműveletet hajtottak végre - közölte a szombati számában a birtokába jutott titkos dokumentumokra és szakértői állásfoglalásokra hivatkozva a The Washington Post.
A kibertámadások és a kibernetikai kémkedés megelőzte a terrorizmust az Egyesült Államokat fenyegető kockázatok toplistáján - derült ki az amerikai hírszerző szerveknek a globális kockázatokról készített, kedden nyilvánosságra hozott éves felméréséből.
A brazil honvédelem hosszú távú kiberháborúra rendezkedett be: a Panda Security-vel kötött megállapodás alapján a...
