A Vulkan-fájlok néven futó cikksorozatot egyszerre közölte több nagy nemzetközi lap, egy szivárogtató jutatta el hozzájuk az orosz titkosszolgálatok kiberháborús fiókcégétől származó több mint 5 ezer oldalnyi dokumentumot.
Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Neal Higgins kiberbiztonsági szakértő szerint nem lankadhat a nyugati államok figyelme, mert az oroszok hackerek továbbra sem álltak le.
Az ukránok az internetes hadviselésben jobban állnak, mint az egyenlőtlen földi háborúban. Moszkvát a kibertérben is kezdik bojkottálni, és közben az sem zárható ki, hogy Putyin valamiféle kínai fal mögé zárja az orosz internetet.
Több szakértő szerint Oroszország kártékony szoftverekkel ássa alá Ukrajna védelmi képességeit, a közösségi médiát pedig félrevezető információkkal árasztják el.
Új és veszélyes fejezetet nyitott a kiberhadviselésben a májusban támadó WannaCry zsarolóvírushoz csak látszatra hasonló, Petya programmal végrehajtott akció. A továbbfejlesztett változat célzottan választott ugyanis áldozatot, feladata a pusztítás volt.
Kórházak elleni kibertámadással egybekötött robbantássorozatot modelleztek le a versenyzők az első Nemzeti Kiberversenyen. A versenyzők szerint a pánik az egyik legnagyobb ellenség, a megfelelő reakció pedig a szervezettség és a megfelelő tájékoztatás. Az is kiderült, hogy miért nem dolgoznak nők a kibervédelemben és hogy ez miért nem igaz.
Észak-Korea dél-koreai tisztségviselők okostelefonjait hekkelte meg, és így lopott onnan adatokat.
Aktív ellentámadással reagálhatnak a biztonsági fenyegetésekre, illetve a rosszindulatú programokat üzemeltetők tevékenységére a vírusirtógyártók és az állami kiberbiztonsági szervezetek.
Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.
A brazil honvédelem hosszú távú kiberháborúra rendezkedett be: a Panda Security-vel kötött megállapodás alapján a...
