Lebombázni egyszerűbb, mint feltörni – Mit tesznek a hackerek Ukrajnáért? Mit csinál Oroszország?

Szétlőni, lebombázni egyszerűbb, mint meghackelni. Ez lehet az egyik oka annak, hogy egyelőre elmaradt az, amitől Ukrajnában tartottak. A gyakorlottságukkal és gátlástalanságukkal évek óta kétes világhírnevet szerző orosz internetes szabotőrök és rémhírterjesztők nem hajtottak végre kibertámadásokat például az ukrán áramhálózat vagy vízművek ellen. Váratlan fordulat továbbá, hogy az oroszok nem uralják az internetes propagandaháborút.

Tragikus példa az utóbbi napokból az ostromlott Mariupol. A nagyvárosban egyszerűen azért nincs fűtés, víz vagy térerő, mert az oroszok egymás után elvágták a városba vezető mind a 15 elektromos távvezetéket. Egészen más ez, mint amikor 2015-ben, a téli hidegben orosz hackerek néhány órára megbénították az ukrán villanyhálózat egy részét. Ez volt a ma már sajnos világszerte megszokottnak számító, akár zsarolási, akár kártevési célú támadások sorában az első, amely komoly feltűnést keltett. Az oroszok Ukrajnával akkor a mostaninál kisebb háborúban álltak (az előző évben foglalták el a Krím félszigetet, valamint szakították el Donyeck és Luhanszk környékét), és a hackertámadást 2016-ban megismételték.

Ukrajnában ezért is tartottak a kiberhadviseléstől, de ehhez képest az oroszok katonai agressziója előtti hetekben csak kisebbnek minősíthető zavarok keletkeztek az ukrán infrastruktúrában: túlterheléses támadásokkal bénítottak meg hivatalokat és kormányközeli vállalkozásokat, valamint a távolból adatokat töröltek a számítógépes rendszereikben. Amennyire ezt szakértők meg tudták állapítani, az adattörlő támadásokat már decemberben előkészítették. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy miközben az igazi háború máris emberéletek ezreit követeli, a kiberháború takaréklángon ég.