Érdekes, a hétköznapi életben is megfigyelhető jelenségről írnak magyar kutatók amerikai kollégáikkal közösen: arról, hogy miként zárja ki az agy a zavaró ingereket, és miként váltogat aszerint, hogy mit ítél meg zavarónak vagy épp hasznosnak.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Fokozódó stressz, felületes kapcsolatok, elszemélytelenedés, érdektelenség. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője szerint ez jellemző most leginkább a magyarokra. Ám tanult leleményességünk jóvoltából kilábalhatunk a legmélyebb gödörből is.
Mi hajt bennünket? Úgy tűnik, erre az egyszerűnek tűnő kérdésre megannyi próbálkozás ellenére sem sikerül kielégítő választ találni. Magyarázatra törekvő elméletek és modellek azonban szép számmal születtek. Belestünk a motivációs teóriák burjánzó dzsungelébe.
A kiégés nem csak a túlhajszolt menedzsereket és a munkamániásokat sújtja, különösen érinti a segítőket és tágabb értelemben mindenkit, aki emberekkel foglalkozik.
A múlt feltárása helyett az aktuális érzésekhez közel kerülni, azokat kifejezni – többek között ez a Carl Rogers nevéhez köthető terápiafajta egyik alappillére. A megközelítés nem véletlenül népszerű még ma is, hiszen az amerikai pszichológus úgy vélte, az ember eredendően jónak születik.
Az evészavarok veszélyes és nehezen gyógyítható betegségek, amelyek az utóbbi harminc évben váltak gyakoribbá a gazdaságilag fejlett társadalmakban. Mit tudunk jelenleg róluk?
Az utóbbi 130 évben egyre rövidebb időközönként írtak le újabb és újabb evészavarokat. Az evés beszippantott számos olyan mentális problémát (szorongást, paranoiát, kényszerességet, dogmatikus gondolatokat), melyek korábban a táplálkozástól függetlenül jelentek meg. Szükségszerű, hogy a közeljövőben újfajta evészavarok jelenjenek meg, mivel a táplálkozás regulációja több szempontból is patológiás állapotba sodródott.
Honnan tudja a olvasó, hogy megjelent az HVG Extra Pszichológia új száma? Honnan tudja a hónalj, hogy közeledik a kamaszkor, ideje szőrösödni? Honnan tudja az applikációm, hogy itt az ideje lefeküdni? Hogy függ össze a Porsche-kereskedők profitja a hormonokkal?
A krízis, a válság az ember személyiségfejlődésének nélkülözhetetlen eleme, a visszatérése törvényszerű. Előfordulhat azonban, hogy egész életünk válságban zajlik.
Több feladattal mérték fel finn kutatók, hogy a poszméhek képesek-e számukra teljesen idegen társakkal együttműködni a közös cél érdekében. Az eredmény meglepő.
Nem úgy tűnik, hogy az e-cigi jobb lenne a hagyományos dohánytermékeknél: most éppen veszélyes anyagokat találtak azok vizeletében, akik rendszeresen szívnak e-cigarettát.
A diagnózis felállításának hagyományos módja nemcsak hosszadalmas, de megterhelő is volt a betegek számára, ám most 50 kórházban próbálkoznak egy új módszerrel, ami azzal kecsegtet, hogy egy egyszerű vértesztből kimutathatóvá teszi a demenciát.
Brenden Sener, egy 13 éves kanadai diák egy iskolai projekthez választotta Arkhimédész legendáját, hogy kiderüljön, van-e valamilyen tudományos alapja annak, hogy a napfény koncentrálásával verte vissza a támadó római hajókat.
Valójában szenvednek a rovarok, amikor különböző módon keringenek a mesterséges fényforrások körül – mutat rá egy új tanulmány. Ezek a fények ugyanis tejesen összezavarják őket a tájékozódásban.
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
19 diák és egy tanár került kórházba egy Tennessee állambeli általános iskolában egy szárazjeges kísérlet után, szén-dioxid-mérgezés miatt.
A jövőben az űrből irányíthatják majd azokat a robotokat, amelyek a Marson vagy a Holdon dolgoznak. Ezt alapozza meg egy nemrég elvégzett teszt.
Egy nemzetközi kutatócsoport magas hőmérsékleten és nagy nyomás mellett hozta létre azt a szén-nitrid anyagot, amely a jövőben sok területen helyettesítheti a gyémántot.
Nyolc hónapon át hiába keresték, nem találták meg a Nemzetközi Űrállomáson azt a paradicsomot, melynek felügyeletével Frank Rubio űrhajóst bízták meg. Aztán jött a fordulat – kétszer is.
