Lenkei Zsolt neurofarmakológus és francia fizikusok összefogásából jött létre egy új diagnosztikai eszköz, amivel nagyobb felbontású képet kaphatnak az orvosok az agyi folyamatokról, és jóval olcsóbb, mint az MRI.
Ai még 1977-ben érkezett a Kiotói Egyetemre, a segítségével sikerült jobban megérteni az emberi elme evolúcióját is.
Disco néven mutatta be az AI köré épített kísérleti böngészőjét a Google, melyben egy-egy feladathoz konkrét alkalmazásokat is lehet készíteni.
A Földön is jól jön az a tudás, amely egy Mars-expedíció idején garantálni tudja az élelmezést. A Debreceni Egyetem kutatói ehhez végeztették el a kísérleteket Kapu Tibor űrhajóssal a Nemzetközi Űrállomáson.
Az amerikai Colorado Boulder Egyetem fizikusai folyadékkristály, üveglapok, festék és fény segítségével hoztak létre időkristályt, mindezt úgy, hogy akár szabad szemmel is látni lehet.
Kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha egy szimulált közösségi oldalon csak az emberi viselkedést utánzó mesterséges intelligenciák vannak jelen. Az eredmény elég aggasztó.
Sok dolgot nem tudni az X-37B nyolcadik küldetéséről, de amit igen, az elég érdekes – az űrrepülőgép ugyanis több új technológiát is próbálgat majd az augusztus végén induló missziója során.
A világ első klinikai gyógyszertesztjével kapcsolatban a kutatók eddig úgy gondolták, hogy azt 1747-ben végezte el a brit haditengerészet egyik sebésze. Valójában azonban ő is csak ihletet merített egy másik tanulmányból.
Egy korábbi, sokat kritizált elméletet helyeztek új megvilágításba a Stanford Egyetem kutatói, és úgy tűnik, egy, a vízcseppek által keltett mikrovillám lehetett az élet első szikrája a Földön.
Ha munkáról van szó, valamiért természetesnek vesszük a jutalmazás-büntetés alapú motivációs eszközöket, miközben ezek csak szűk határok között működnek. Annál többet ártanak viszont a kreatív, koncepcionális képességeknek, amelyek a jövőbeli fejlődés zálogai. Ideje figyelembe venni egy harmadik motiváló tényezőt: az ember mélységes vágyát arra, hogy kezébe vegye a saját sorsa irányítását.
Igen! Vagy nem. Attól függ, hogy a fizikai kutatásokat, vagy a tapasztalatot vesszük alapul.
A Boeing által fejlesztett X-37B űrrepülőgépről továbbra sem tudni túl sokat, ám azt igen, hogy nemrég egy nagyon fontos tesztet sikerült vele elvégezni.
Egy nemzetközi tudóscsoport arra figyelmeztet, nem szabad addig tükörbaktériumokat létrehozni, amíg nem bizonyosodnak meg 100 százalékosan arról, hogy az nem törli el a földi életet. Mutatjuk, mi az a tükörbaktérium.
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
Magyar szakemberek fejlesztették ki az RCSX nevű készüléket, amely segít annak kiderítésében, hogy egy adott sejt vagy szövet miként reagál a különböző mechanikai terhelésekre. Ennek hatását első körben az orvoslás és a gyógyszeripar érezheti meg, általuk, közvetetten pedig az egész társadalom.
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Amerikai kutatók az 1990-es évek második felében egy kísérlet mellékes eredményeként azt tapasztalták, hogy az általuk használt fényimpulzus a 299 792 km/s helyett 61,2 km/h-val halad. Később meg is állították.
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Amerikai kutatóknak egy újfajta speciális mágnes segítségével sikerült olyan erős mágneses teret létrehozniuk, ami a legerősebb agyszkennelő MRI-gépen is túltesz.
