A Dívák & Ikonok című nagyszabású kiállítás érkezik Londonból Budapestre, melynek keretében több sztár jelmeze, ikonikus szettek, a dívákról készült archív felvételek lesznek láthatók. A koncepció szerint a tárlat azt is vizsgálja majd, hogy miként érvényesülnek a nők a férfiak uralta zenei és filmes világban.
Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).
Meg nem valósult budapesti épületek terveiből nyílt kiállítás, ami az elmúlt több mint száz év vízióit mutatja be a kelenföldi mozgó pályaudvartól a Nemzeti Színházas elvetélt pályázatokon át a már-már képzőművészetbe hajló alkotásokig.
Az élőlények és az ökoszisztéma sokféle kapcsolódására hoz példákat, egyben vonja azokat következetes kritika alá ez a kiállítás. Megjelenik benne a többi közt a luxusipar, a hadiipar vagy az ipari állattartás.
Hónapokig tartó vadászat egy orkánkabát után, amit az első adandó alkalommal eláztat az eső, Kodály Zoltán inspirálta kollekció, amit Diana hercegnőnek is bemutattak 1990-es ittjártakor, Zichy Sarolta grófnő koronázási ruhája, amit 1916-ban viselt, és egy ananászbőr kabátka, ami mindezekhez képest teljesen futurisztikusnak hat. Hatalmas ívet rajzol fel az elmúlt 150 év divatjáról a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amiben a ruhák és tárgyak bőven túlmutatnak önmagukon, hogy Budapest történetéről is meséljenek.
Kövér viszont – ellentétben Csák Jánossal – nem tudja kirúgni a kormány nézeteivel nem egyező kiállítást tervezőket.
A képeken a politikusok trappista sajtot tartanak a kezükben, miközben az iváncsai akkumulátorgyár előtt állnak.
Reigl Judit világhírű magyar festőművész 2007-ig, párja haláláig élt együtt Betty Andersonnal. Állítása szerint ezután alkotni sem tudott, miután elment szerelme, teljesen üresnek látott mindent.
Perneczky Géza a hazai konceptuális művészet egyik főszereplője, korai munkái és publikációi katalizátor szerepet játszottak a magyar neoavantgárd irányzatokban. Harmincas évei közepén, 1970-ben költözött Kölnbe, azóta fontos közvetítő a magyar, illetve kelet-európai és a nemzetközi művészeti szcéna között. Jelenleg itthon, a Missionart Galériában láthatóak munkái. Perneczky művészetének jellemzőit és a megnyitó baráti légkörű hangulatát Kovalovszky Márta művészettörténész-író idézi fel.
A darabot egyszer mutatják be, és két szereplője lesz: Máriás és Janklovics Péter humorista.
A New York-i Természettudományi Múzeum bejelentette, hogy eltávolítja az összes emberi maradványt nyilvános kiállításairól, és a maradványok kezelésén is változtat. A cél, hogy minél többet visszajuttassanak származási helyükre.
Október 16-án ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a világ egyik, ha nem a leghíresebb filmes cége, a Disney. Hogy ne csak saját maguk ünnepelhessenek, hanem a rajongók is, létrehoztak egy hihetetlenül nagyszabású, interaktív kiállítást is Londonban. Megnéztük.
Húsz év gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők. A látogatókat megnyugtatják, hogy minden szagtalan.
Superluminal címmel indította el második nagyszabású kiállítását a Hold utcai vásárcsarnok területén berendezkedett Light Art Museum, ahol a technológiai innováció, a kutatás, a design gondolkodás, a tervezői logika és a képzőművészet közös zónájában elhelyezkedő alkotásokból nemcsak tárlatokat rendeznek, hanem gyűjteményezésükre is hangsúlyt fektetnek.
Az elsősorban nők által végzett fizetetlen vagy alulfizetett gondoskodói munka a Ludwig Múzeum új, Vigyázat, törékeny – Handle with Care című kiállításának témája.
Egy Renoir-múzeumot kitett volna a francia művésznek az a csaknem húsz festménye és jó néhány akvarellje, amely egykor magyar magángyűjteményekben volt. Ezekből mára csak egyetlenegy maradt. A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása alkalmat adott arra, hogy utánajárjunk, mi lett a többi kép sorsa.
Tárgyak, fotók, illatok, „titkos” receptek segítenek elmerülni a generációkon átívelő, kinek kellemes, kinek horrorisztikus menzás emlékidézésben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Magyarországon még soha nem volt átfogó Renoir-életműkiállítás, péntektől viszont a Szépművészeti Múzeumban megcsodálhatjuk az „életöröm festőjének” mintegy hetven alkotását.
A Hamburg graffitikultúráját körbejáró kiállítás sokkal többről szól, mint a város „színessé válásáról”: az előző évezred utolsó két évtizedének európai szubkulturális korrajzát és életérzését mutatja be.
A díjazott pályaművek szerzői videóban meséltek munkájukról, amiket október 8-ig lehet megnézni Újbudán, a Bikás parkban.
