A fotó egy elmúlt pillanat médiuma, míg a film a jelenben zajlik, és folyamatosan a jövőbe mutat – fogalmaz Hámos Gusztáv videóművész, aki alkotótársával, Katja Pratschkéval a fenti kettőt ötvöző, fotószekvenciákon alapuló fotófilmben talált rá a legizgalmasabb kifejezési módra. Munkáik a Mai Manó Házban láthatók.
Az amszterdami kormány már tavaly is úgy határozott, hogy a lopott tárgyak hiába kerültek múzeumba, akkor is vissza kell adni őket Indonéziának. Más országok is sorban állnak.
A szervezők csak a lábbeli viseléséhez ragaszkodnak.
Divat és társadalmi környezet egymásra hatása gyakran eredményez izgalmas olvasatokat. Adjuk még hozzá ehhez a 20. század második felének vizuális forradalmában kulcsszerepet játszó médiumot, a fotográfiát, ami megmutatja (és eladja) a mindenkori divatot, és kész egy olyan kombináció, ami alkalmas a jelen vagy a múlt egyes szeleteinek vizsgálatára is. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Kelet-Európai szépség című kiállítása erre tesz kísérletet. A kiállítás kurátorával, Mucsi Emesével Bihari Ágnes beszélgetett.
Az m21 Galériában megtekinthető A város falain című kiállítás a monumentális munkáiról ismert Jacques Villeglé életművét mutatja be.
A Világgá mentem című, a Fugában látható tárlat segít megfejteni, mit érdemes megtanulnunk a japán kultúrából.
Kortársak és modern klasszikusok, nemzetközi és hazai alkotók, változatos műfajok és témák – mutatunk néhány, nyár végéig látogatható kiállítást azoknak, akik a kánikulai napokat inkább galériák és múzeumok hűs falai közt vészelnék át.
Aki a festészetet szereti, láthat például Banksyt és brit művésznőket 1520-ig visszamenőleg.
Azt gondolnánk, hogy nagyon kevés közös pont van a hetvenes évek vidéki magyar fiatalságának szórakozása és a mai londoni fiatalok világa között, pedig a szabadság, a lázadás megélése ugyanaz. Bizonyíték rá Martin Gábor és Martin Wanda Az örök fiatalság balladája kiállítása a Mai Manó Házban, ahol gyakran nehéz eltalálnunk, hogy melyik helyszínen készült egy-egy kép.
Találmányok, amelyeket a fejlesztőik zseniálisnak, és persze jó üzletnek tartottak, de csúfosan megbuktak – ilyeneket mutat be a világ számos nagyvárosát már megjárt kiállítás, amely Budapestre érve meta szintre emelkedett: nemcsak a bemutatott tárgyak elcseszettek, hanem maga a múzeum is az.
Nemcsak a korai, kísérletező időszakból, hanem a későbbi, a zsidó hagyományra és a görög mitológiára reflektáló művekből is válogattak a mintegy 40 alkotást – szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat – bemutató tárlaton, amelyből Lipchitz szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
A büntetés, így maga a büntetés-végrehajtás is egyidős az emberiséggel. Cikkünkben olyan, sokak számára akár ismerős egykori börtönöket mutatunk be, amelyek ma már kiállítótérként funkcionálnak.
Évek óta járják Budapest utcáit a Budapest Street Photography Collective tagjai, hol egyedül, hol csapatban, keresve, hogyan lehet képekbe sűríteni a főváros karakterét. E képeket most albumba gyűjtötték, és a végeredmény mindenkinek ismerős lehet, még akkor is, ha eddig soha nem figyeltünk fel rájuk.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
A szépséget keresték, a fényképezőgép kameráján keresztül kommunikáltak – mondja Alex Nyerges kurátor azokról a kivándorolt világhírű magyar fotóművészekről, akiknek munkáiból látható kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
A Tihanyi Bencés Apátságban kiállításon láthatók azok a csontok, amelyekről a 2021 óta tartó kutatások kimutatták, vélhetően I. András királyéi. Mindeközben sok rejtély is kiderült a román kori altemplomról.
Lufi-Eiffel-tornyot, lufi-Lánchidat, lufidelfineket és lufibárt is láthatunk, ha átvergődünk a lufilabirintuson. Megnyílt a LufiLand kiállítás a BOK-csarnokban.
A Dívák & Ikonok női előadóművészekről szóló kiállítása a Magyar Zene Házában debütál Európában, ráadásul a legnagyobb brit designtörténeti múzeum anyagát hazai vonatkozású tartalommal is bővítették.
A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
A festő szerint ő úgy festi a világot, ahogy látja.
