Három magyar kisvállalkozásból kettő késve fizet a beszállítójának
A kkv-k 80 százalékának rendszeresen kell lejárt számlákkal szembenéznie, a vállalati csődök mintegy 25 százaléka pedig közvetlenül a ki nem fizetett tartozásokra vezethető vissza.
#kkv
Megfojtja a forint a kkv-kat, ezért nem tudnak kitörni az alacsony hozzáadott értékű bérmunkából
Az euró-forint árfolyam ingadozása sokszor felzabálja a profitot, és óriási hátrányt jelent az eurózónás cégekkel szemben a multik által kiírt beszállítói pályázatokon is, mutatnak rá a VIG Alapkezelő elemzői.
Nézze át számláit, mert találhat furcsaságokat!
A változó tranzakciós díjaktól az alapanyagveszteségen át az üzemanyagárak ingadozásáig számtalan hirtelen felmerülő vagy rejtett költség jelentkezhet egy KKV életében. Ezek a kiadások gyakran láthatatlanok, mégis jelentősen ronthatják a vállalkozások pénzügyi eredményét. Az okokról és a lehetséges megoldásokról tapasztalt cégvezetőkkel beszélgettünk.
Összekapta magát az MCC kávézó- és bisztrólánca a Fidesz-kormány utolsó teljes évére
A Scrutonokat működtető cégnek tavaly két év után sikerült ismét pluszba fordulnia.
Keveslik a hatósági díjat, hatalmas veszteséggel zárt a Mohu
Második éve nem tudják összeszedni magukat.
Kicsiben kezdték, világsikert értek el – ezekből a történetekből a hazai cégek is profitálhatnak
A nagy vállalkozói történeteket hallgatva hajlamosak vagyunk kizárólag a sikerekre koncentrálni, kihagyva azokat a pillanatokat, amikor komoly küzdelemre, egy-egy jó ötletre, vagy épp némi kitartásra volt szükség ahhoz, hogy megérkezzen az a bizonyos világhír. Pedig az esetek jó részében az igazán inspiráló részeket a kezdetek kezdetén érdemes keresni.
A GDP 6-7 százalékát is hozhatja az AI Magyarországon 2030-ig a McKinsey szerint
Borzasztóan elmaradott a magyar gazdaság termelékenysége, de épp ezen segíthetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott automatizmusok – már ha a vállalatok képesek lesznek élni a lehetőséggel.
Mit kezdhet ma egy magyar kkv, és egyáltalán mihez akar kezdeni a szuverén felhőben?
Szaporodnak az uniós irányelveknek megfelelő európai szuverén felhőmegoldásokat kínáló szolgáltatások, miközben gyorsul az eredetileg főként állami és nagyvállalatok számára készült megoldások „leskálázása”, ami a kis cégek számára lehet jó hír.
Tovább tartaná lélegeztetőgépen a Dunaferrt a kormány
Meghosszabbítják a közszolgáltatási szerződést, ami állagmegóvást és 550 család megélhetését biztosítja.
Úgy odacsaptak Dél-Budán az akkuiparnak, hogy még az autószerelők is megérezhetik
Hétköznapi tevékenységeket is érinthet a sebtiben meghozott általános tiltás, amivel egy odaköltözni kívánó akkumulátoripari céget igyekeztek eltántorítani.
Fontos üzenet lesz Magyar Pétertől, hogy mihez kezd Balásy vezeklésével
Ha elfogadja Balásy Gyula felajánlott cégeit, részben a saját pénzét pakolhatja másik zsebébe az állam. Kérdés az is, mit vár el cserébe az üzlettől bármikor visszakozható Balásy. Megnéztük, mivel járhat egy ilyen nem mindennapi ajándékozás, jár-e a bűnbocsánat visszaadott vagyonért, mennyit ér valójában a propagandista vállalkozó felajánlása, és mi lesz a dolgozókkal?
Már a spájzban vannak a rendszerek, amik feje tetejére állítják a bevásárlást
Már a szegmens minden ágában megjelent az AI: az önállóan tervező AI-ügynökök és az autonóm ellátási láncok egyre mélyebben beleszövődnek a kiskereskedők tevékenységébe. Egy magyar fejlesztés a kisebb boltok számára is elérhetővé tenné a technológiát.
Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Nyakig ülünk az ökológiai válságban, és a cégek sem menekülhetnek előle
Mennyire kitettek a vállalkozások a természetnek, mekkora kockázatot jelent az egyre súlyosabb ökológiai válság? Hogyan mérhetjük meg, ha egyáltalán lehetséges, az elvesző természet értékét? Miképp lehet csökkenteni az ennek való kitettséget és kezelni a kockázatokat? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Impact Talks konferenciáján.
Kiszámíthatóbb törvényeket, az uniós források hazahozatalát és a bürokrácia csökkentését kérik a vállalkozók a Tisza-kormánytól
Ritkán hallgatta meg az Orbán-rezsim a vállalkozók véleményét az új jogszabályokról – emiatt aztán rengeteg fércmunka született, amit a vállalatok nem tudtak betartani. A vállalkozók érdekképviselete pont az ellenkezőjét kéri a Tiszától, valamint azt, hogy induljon meg a versenyképesség javulása és a vidék felzárkóztatása is.
Bajban az egyik legrégebbi osztrák bútorcég, magyarországi gyáraikhoz is hozzányúlnak
Reorganizációs folyamat indult Európa egyik legnagyobb bútorgyártó csoportja, az osztrák központú ADA magyarországi gyáraiban. A több mint 600 hazai munkavállalót érintő lépésről azután döntöttek, hogy az ország anyacég csődvédelmet kért.
Mélyrepülésben a legnagyobb NER-es cégek a BÉT-en
A 4iG és az Opus árfolyama is alászállt, előbbi árfolyama 16 százalékos esésben is volt.
Mit kezdhet az ökológiai válsággal a pénzügyi szektor?
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
Egyre bizakodóbbak a vállalkozások, kapkodnak az állami forrásért, emelni kellett a keretet
Annyira bejött a cégeknek a Demján Sándor program, hogy emelni kellett a keretösszeget. A vállalkozások januárban mr kevésbé látták borúsan a jövőt, a konjunktúraindex másfél éves csúcsra emelkedett.
100 új gyárat ígért egy éve Orbán, alig néhány jött össze
Pedig Nagy Márton gazdasági miniszter még meg is emelte utána a tétet, de a programról az év közepe óta hallgatnak.