A Coface adatai szerint a kkv-k 80 százalékát rendszeresen nem fizetik ki időben, és háromból két vállalkozás maga sem, vagy csak késve fizet a saját beszállítóinak. Emellett a vállalati fizetésképtelenségek negyedét a vevők nemfizetése okozza. Bár Magyarországon 2025-ben 6,6 százalékkal csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, még így is több mint 14 ezer indult. Mi az oka annak, hogy ennyire elterjedt ez a probléma?
A 2025-ös, 6,6 százalékos csökkenést érdemes a 2023-as, kiugróan magas bázishoz viszonyítani. A korábban felfüggesztett kényszertörlések újraindítása miatt egyszerre jelent meg egy korábban felhalmozódott állomány, ezért a tavalyi mérséklődés önmagában még nem jelent érdemi fordulatot.
A több mint 14 ezer eljárás továbbra is magas szám, és régiós összevetésben is azt mutatja, hogy a vállalati fizetőképesség sérülékeny maradt.
Ez nem kizárólag magyar, és nem is csak kkv-jelenség. A különbség inkább abban van, hogy egy nagyvállalat jellemzően több vevővel, nagyobb tartalékokkal és könnyebben elérhető finanszírozással rendelkezik. Egy kisebb cégnek viszont mindössze néhány meghatározó partnere van, és ha közülük egy késve vagy egyáltalán nem fizet, az nagyon gyorsan likviditási problémává válhat. Sokszor tehát nem maga a veszteség a legnagyobb gond, hanem az, hogy a vállalkozásnak közben továbbra is bért, adót és beszállítót kell fizetnie.
A szabályozás próbál kereteket adni, de a gyakorlatban az alkuerő sokszor erősebb. A felek a szerződésben eltérhetnek az általános fizetési határidőtől, és a kisebb beszállító gyakran elfogadja a hosszabb fizetést, mert nem akar elveszíteni egy fontos megrendelést.
A probléma ott kezdődik, amikor ezt nem tudatos döntésként, finanszírozási igényként kezeli, hanem egyszerűen reméli, hogy majd minden rendben lesz. Ha pedig már likviditási nyomás alatt van, könnyebben vállal el újabb megrendelést gyenge feltételekkel, és ezzel tovább növeli a kitettségét.
A késedelmi kamat, az előleg, a biztosíték vagy a szigorúbb szerződéses feltételek mind csökkenthetik a kockázatot, de egyik sem teszi kockázatmentessé az üzletet. Ez fontos szemléletbeli különbség. Nem az a cél, hogy minden bizonytalan helyzetet elkerüljünk, mert akkor a növekedési lehetőségekről is lemondanánk. Az a cél, hogy tudjuk, mekkora kockázatot vállalunk, azt miből finanszírozzuk, és hol van az a pont, amelyen túl már nem érdemes tovább menni.
https://hvg.hu/gazdasag/20260608_kkv-hitelkockazat-nemfizetes-hitelbiztositas-coface
Magával a fizetési hajlandósággal is probléma van?
Van, ahol valóban a fizetési kultúrával vagy a vezetői magatartással van probléma, és ennek rendszerint vannak előjelei. De a késedelem nem mindig rosszhiszeműségből fakad.
