#klímaváltozás


Magyarországnak most már Kiribati is barátja

Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Kiribatival. Az erről szóló megállapodást pénteken, New Yorkban Magyarország állandó ENSZ-képviseletén írta alá Bogyay Katalin Magyarország és Makurita Baaro, a Kiribati Köztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője.




A világ az új klímaegyezményt ünnepli – nálunk továbbra is megállt az idő

Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.


Megdőlt, amit eddig a felhőkről tudtak

A klímaváltozásra vonatkozó eddigi előrejelzések jelentősen alábecsülték a felhők szerepét, ami azt jelenti, hogy a jövőben várható melegedés jóval súlyosabb lehet az eddig feltételezettnél – derült ki egy új tanulmányból.














Az ügy, ami egy asztalhoz ültette Putyint, Merkelt és Obamát

Áder János súlyos katasztrófa-forgatókönyvet vázolt fel hétfőn a párizsi klímacsúcs résztvevői előtt. A rendkívüli szigorú biztonsági intézkedések közepette zajló csúcstalálkozón megjelent világpolitikusok három percet kaptak álláspontjuk kifejtésére. Merkel a fejlődő gazdaságok segítése mellett érvelt, Obama elismerte, hogy Amerikának nagy szerepe van a globális felmelegedésben, Putyin pedig egy kötelező érvényű megállapodást követelt. Egy klímaalap létrehozásáról már döntöttek.


Paks II. miatt Párizs sem érdekli a kormányt

Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.