Bár most a klímaváltozással, az aszállyal magyarázható, hogy történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje, már a hetvenes években voltak olyan beavatkozások, amelyek növelték a mai kisvizek kockázatát.
Szicília az olajfák, citrusfélék és... a kávé földje? Egy palermói családnak ez az álma, és a kávétermesztéssel folytatott kísérleteik, a klímaváltozás következtében, egyre sikeresebbek. Projektjük ugyan nem fogja átalakítani az olasz kávéipart, viszont jól jelzi, hogyan rajzolja át a globális felmelegedés a mezőgazdasági földrajzot.
Az idei nyár még csak kezdés volt ahhoz képest, ami a jövőben vár az emberiségre, ha az Egyesült Államok nem tér vissza a Párizsi Klímamegállapodáshoz.
A szervezők abban bíznak, hogy minél lassabban bővül a tárlat, de valószínűleg hiába.
A 35 szakértőből álló testület szerint a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása a klímaváltozásnál is jobban fenyeget az emberiség kipusztulásával.
Magyarországon tízezer milliárdokat kellene okosan befektetni, hogy elérjük a klímasemlegességet, de ehhez többre lesz szükség, mint amit az állam be tud dobni. Kell hozzá a teljes pénzügyi rendszer. A bankoknak ugyan már kötelező a klímatudatosság, de nehezen találnak zöld projekteket, ha a cégeket nem biztatják erre. De az sem mindegy, mi hova tesszük a nyugdíjra szánt megtakarításainkat, hogy mire megöregszünk, ne csak a megélhetésünkre jusson, de világunk élhetősége is megmaradjon. A készülő klímatörvény sokat tudna segíteni ezen – mondja Gyura Gábor, a Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSif) alapító-igazgatója. Interjú.
Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Még mindig több a beszéd, mint a cselekvés, pedig évről évre mind nyilvánvalóbbá válik, hogy élhetetlenné válik világunk, ha nem vesszük végre komolyan a fenntarthatóságra való áttérést – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Az élő környezetért felelős miniszter szerint fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely garantálja az erdők megőrzését, a klímaváltozás elleni védelmet, de biztosítja a szükséges mennyiségű tűzifát is.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Két-három liter ide vagy oda a fogyasztásban szerintük nem számít.
A durva algavirágzás elmaradt, de volt helyette tízezer tonnányi árvaszúnyog. A tó egészségét biztosító természetes partokból és nádasokból alig maradt valami, és hagyjuk tovább pusztítani. Pedig a klímaváltozás hatásainak is jobban ellent tudna állni a tó, ha egy kicsit természetesebb lehetne. De a természet így is el fogja venni, ami az övé, és hiába ülünk a frissen felhúzott lakópark parti teraszára, ha a Balaton inkább elhúzódik előlünk.
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
Az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, de sokkal hektikusabb lett az eloszlása a KSH új, a klímaviszonyokra koncentráló kiadványa szerint.
New York beveti a Birodalmi Kukákat, az ausztrálok a jó patkányokat küldik a rosszak ellen. Van példa arra, hogyan lehet patkánymentessé tenni egy államot. Budapesten nem vészes a helyzet, de a klímaváltozás itt is okozhat gondot.
A pusztulásért a túlhalászás mellett a tenger felmelegedése a felelős.
Kínai kutatók modellezése alapján Ausztráliában, Brazíliában és Afrikában nő meg a legnagyobb mértékben a kiszáradt területek nagysága.
A klímaváltozás miatti ivarváltás a korábban gondoltnál jóval összetettebb módon veszélyezteti a vadon élő állatok fennmaradását – derül ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Növényvédelmi Intézetének legfrissebb tanulmányából.
Rekordmeleg augusztus, rendkívüli szárazság, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok egymás után. Ilyen volt a nyár a leggyorsabban melegedő kontinens leggyorsabban melegedő térségében. De milyenek jönnek majd? A búza például megterem majd?
Kontinens-szerte erdőtüzek pusztítanak egész nyáron, a gazdasági visszaesést is beleszámolva az összkárok a 20 milliárd eurót is megközelíthetik. Az unió hiába költ az alkalmazkodásra, a kiadások logikátlanok és elégtelenek. Késő őszre készülhet el egy frissített, és talán már életképes keretrendszer.
