Az óceánok melegebb felszíni vizeinek közelében lévő több billiónyi plankton majdnem kétszer több - a klímaváltozásban vezető szerepet játszó - szén-dioxidot nyel el, mint azt eddig feltételezték a kutatók - derült ki egy új tanulmányból.
A szén-dioxid - az emberi tevékenység során felszabaduló elsődleges üvegházhatású gáz - légköri koncentrációja 2,67 ppm-nyival nőtt, és csaknem elérte a 395 milliomod térfogatrészt.
A globális felmelegedés észlelhetően lelassítja a hatalmas kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén, ami tudósok szerint megmagyarázhatja az olyan szélsőséges időjárási jelenségek kialakulását, mint amilyen a 2003-as európai hőhullám vagy a tavalyelőtti rendkívüli szárazság volt az Egyesült Államokban.
A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon - a légköri áramlások befolyásolásával - "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén - állítják a kutatók. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a városi hő, amely egyebek között az épületekből és autókból ered, ugyanakkor némileg hűvösebb őszi hónapokat eredményezhet az Egyesült Államok nyugati részén, Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében.
A klímaváltozás hatására az Andok gleccserei 30-50 százalékkal zsugorodtak az 1970-es évek óta, és egy részük akár teljesen eltűnhet a következő években - derült ki a dél-amerikai hegység jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb tanulmányból.
A szén-dioxid után a korom a globális felmelegedés második legfőbb okozója - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség gyakorisága és intenzitása látszólag nincsen összefüggésben a klímaváltozással - állítják amerikai kutatók.
Magyarország listavezető a felzárkózó gazdaságú országok között a klímaváltozás elleni harcban a dohai klímakonferencia alkalmából közzétett Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) alapján, amely 58 országot vizsgált.
A sarkvidéki jégtakarók olvadása nyomán 11 milliméterrel növekedett a globális tengerszint az elmúlt két évtizedben - derült ki az eddigi legátfogóbb és legpontosabb vizsgálatból.
Klímakutatók szerint 30 éve különösen gyorsan növekszik a globális hőmérséklet, és ez a tendencia töretlen.
Az emisszió ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett. Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott. A Világbank és az ENSZ Környezetvédelmi Programja éppen ezért cselekvésre szólítanak.
Melegebb, egészségtelenebb, veszélyesebb és drágább lesz Európa a klímaváltozás hatására az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán bemutatott jelentése szerint.
Az éghajlatváltozás játszhatott közre a maja civilizáció bukásában - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely kétezer év klimatikus adatait elemezte Belize-ben, egy cseppkőbarlangban. A kutatások eredményeit összefoglaló tanulmány a Science pénteki számában látott napvilágot.
A fellendülés nagyobb hatással van a klímaváltozásra, mint a recesszió egy amerikai kutatás szerint. Ha lassul a gazdaság, az nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékben csökken a károsanyag-kibocsátás, mint ahogyan a bővüléssel nőtt.
Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is - figyelmeztetett egy vasárnap este publikált tanulmány.
Nagyjából 2050-ig segítenek lassítani a klímaváltozást az üvegházhatású gázok elnyelésére képes sós mocsarak, de a globális tengerszint-emelkedés miatt fennáll a kockázata annak, hogy a század második felétől már gyorsítani fogják a folyamatot - figyelmeztet a Nature legújabb számában megjelent tanulmány.
Több mint százmillióan fognak meghalni, és a globális gazdasági növekedés a GDP 3,2 százalékával csökken 2030-ig, ha az emberiség nem teszi meg a szükséges lépéseket a klímaváltozás megfékezésére - figyelmeztet egy szerdán közzétett tanulmány, amely húsz ország vezetőinek megbízásából készült.
Az 1970-es évektől kezdve csökkent a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék, ami a hőmérséklet-emelkedéssel együtt a térség vízellátottságának romlását okozza - hangzott el egy keszthelyi tudományos konferencián, amelyen azt is elmondták, hogy ugyanezen idő alatt a tó vízminősége javult.
Az eurázsiai és észak-amerikai tundrákon élő rozsomák (Gulo gulo) eddig arról volt nevezetes, hogy rettenthetetlen ragadozó, amely még a farkassal is bátran szembeszáll. A menyétfélék családjába tartozó 15-20 kilogrammos állatról amerikai kutatók kiderítették, hogy nemcsak erős, hanem okos is.
Sérültek, milliós anyagi károk – a kánikulás időszakokat záró hatalmas zivatarok idén sem kerültek el minket. A klímaváltozás lassan, de láthatóan fejti ki hatását, a katasztrófavédelem a károk megelőzését szorgalmazza.
