A klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, míg néhány folyó, köztük a Duna, várhatóan ritkábban fog kilépni medréből - derül ki egy új tanulmányból.
Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.
Lassult a 21. század eddig eltelt éveiben a hőmérséklet-emelkedés üteme, ami alapján tudósok egy nemzetközi csoportja arra következtet, hogy a korábban véltekkel szemben mégsem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése 50-100 éven belül.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartozik a Magyarországon is megjelent krími-kongói vérzéses láz. Az ÁNTSZ az új vírusok terjedésének okairól és a járványra való felkészülésről is szól.
Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte.
A klímaváltozás miatt az évszázad közepén 'göröngyösebbé' válhatnak a Atlanti-óceáni repülőutak, azaz felerősödnek és gyakoribbá válnak a turbulenciák. Ha ez bekövetkezik, a pilótáknak meg kell kerülniük bizonyos területeket.
Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.
A klímaváltozás növeli az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedését - derült ki egy új tanulmányból, amely a Nature Geoscience című folyóiratban látott napvilágot.
A hegyi erszényespele (Burramys parvus) lehet a klímaváltozás első áldozata Ausztráliában: a kontinens átlaghőmérsékletének mindössze egyetlen Celsius-fokos emelkedése esetén a hosszú farkú, ritka apróság egy évtizeden belül kipusztulhat - figyelmeztetnek a kutatók.
Az óceánok melegebb felszíni vizeinek közelében lévő több billiónyi plankton majdnem kétszer több - a klímaváltozásban vezető szerepet játszó - szén-dioxidot nyel el, mint azt eddig feltételezték a kutatók - derült ki egy új tanulmányból.
A szén-dioxid - az emberi tevékenység során felszabaduló elsődleges üvegházhatású gáz - légköri koncentrációja 2,67 ppm-nyival nőtt, és csaknem elérte a 395 milliomod térfogatrészt.
A globális felmelegedés észlelhetően lelassítja a hatalmas kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén, ami tudósok szerint megmagyarázhatja az olyan szélsőséges időjárási jelenségek kialakulását, mint amilyen a 2003-as európai hőhullám vagy a tavalyelőtti rendkívüli szárazság volt az Egyesült Államokban.
A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon - a légköri áramlások befolyásolásával - "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén - állítják a kutatók. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a városi hő, amely egyebek között az épületekből és autókból ered, ugyanakkor némileg hűvösebb őszi hónapokat eredményezhet az Egyesült Államok nyugati részén, Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében.
A klímaváltozás hatására az Andok gleccserei 30-50 százalékkal zsugorodtak az 1970-es évek óta, és egy részük akár teljesen eltűnhet a következő években - derült ki a dél-amerikai hegység jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb tanulmányból.
A szén-dioxid után a korom a globális felmelegedés második legfőbb okozója - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség gyakorisága és intenzitása látszólag nincsen összefüggésben a klímaváltozással - állítják amerikai kutatók.
Magyarország listavezető a felzárkózó gazdaságú országok között a klímaváltozás elleni harcban a dohai klímakonferencia alkalmából közzétett Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) alapján, amely 58 országot vizsgált.
A sarkvidéki jégtakarók olvadása nyomán 11 milliméterrel növekedett a globális tengerszint az elmúlt két évtizedben - derült ki az eddigi legátfogóbb és legpontosabb vizsgálatból.
Klímakutatók szerint 30 éve különösen gyorsan növekszik a globális hőmérséklet, és ez a tendencia töretlen.
Az emisszió ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett. Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott. A Világbank és az ENSZ Környezetvédelmi Programja éppen ezért cselekvésre szólítanak.
