Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.
A brit tudományos akadémia klímatudományi útmutatót tett közzé, amelyben összefoglalja, mely területeken világosak az ismereteink, és melyek azok a kérdések, amiket egyelőre nem sikerült kielégítően megválaszolni.
Az északi óceánokban az 1970-es évek környékén lezajlott hideghullám okozhatta a hőmérséklet visszaesését, amely rövid időre megszakította a globális felmelegedés trendjét - közölték amerikai és brit kutatók.
A méhek és dongók egyre kevésbé hatékonyak a virágos növények beporzásában. Egy friss tanulmány szerint ebben nemcsak a rovarpopulációk csökkenése, hanem sokkal inkább az éghajlatváltozás játszik szerepet.
2010 lehet az eddig mért legmelegebb év a Földön. Nyolc hónap elteltével fej-fej mellett áll az 1998-as évvel, amely az első nyolc hónapban tartja a melegrekordot. Az eddigi legmelegebb év 2005 volt.
Ha nem a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedés, akkor a felhalmozódó sertésürülék vagy a súlyosbodó pénzügyi válság taszíthatja végső romlásba Tuvalut, a világ második legkisebb szigetállamát.
Friss felmérés szerint az ausztrál politikusok elfogadják az éghajlatváltozás tényét, sokan azonban zavarban vannak a felmelegedés következményeit illetően. Míg ugyanis a szakértők szerint az átlaghőmérséklet 2 fokos emelkedése is veszélyes, a politikusok 4 Celsius fokos változást sem tartanak veszélyesnek.
Az oroszországi forróság és a pakisztáni árvíz között összefüggést sejtenek egyes klímatudósok.
Egy holland rovarkutató szerint a klímaváltozás leküzdésére az egyik leghatékonyabb módszer, ha drasztikusan megváltoztatjuk étrendünket, s a húsáruk helyett ízeltlábúakkal táplálkozunk.
Újabb átfogó tudományos jelentés igazolta a globális felmelegedést. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által közzétett tanulmányt 48 ország több mint 300 kutatója állította össze - írja a Zöldtér.
A Föld északi féltekéjén komoly hőhullámok söpörnek végig az idei év során. Erre válaszul sokan feltekerik a légkondicionáló kapcsolóját. Ez azonban komoly terhelést ró a bolygó amúgy is túlfeszített ökoszisztémájára. Brit kutatók ezért vizsgálódni kezdtek, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely segít túlélni a hőséget, ám a környezetet is kíméli – írja a Zöldtér.
Valószínűleg az idei a legforróbb július New York történetében; a Central Parkban mért eddigi átlaghőmérséklet (27,6 Celsius fok) meghaladja az 1999-ben rögzített 130 éves rekordot (27,4 fok) - jelentette az amerikai sajtó kedden.
A klímaváltozás hatásait mutatja be Föld-térképén a Google Earth. A brit Telegraph szerint a londoni kormány ezzel is segíteni kíván a klímaváltozással kapcsolatos kételyek eloszlatásában.
A következő évtizedekben várhatóan egyre gyakoribbá válnak a szélsőségesen hosszú és intenzív hőhullámok az Egyesült Államokban - mutatták ki tudósok.
A Nagy-Britanniában lebonyolított harmadik vizsgálat is felmentette a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjának tudósait a tavaly novemberben kirobbant e-mail botrány ügyében.
Egy részletes méréseken alapuló tanulmány szerint Ázsiában leginkább az Indus és a Brahmaputra folyókat sújthatja a himalájai gleccserek olvadása; ez becslések szerint mintegy 60 millió ember ivóvízellátását és élelmiszerbiztonságát veszélyeztetheti a következő évtizedekben.
A növekvő globális átlaghőmérséklet talán már most is eleget emelkedett ahhoz, hogy segítse a fertőző betegségek északabbra vonulását - derül ki egy friss tanulmányból.
Nagy-Britannia folyóinak mintegy egyharmadát kiszáradással fenyegeti az emberi vízigény növekedése és a klímaváltozás - figyelmeztet jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Az eddig ismert legnagyobb sebességű mélytengeri áramlatra találtak rá a kutatók a Déli-sarkvidék közelében. Az új felfedezés segíti a szakembereket abban, hogy figyelemmel kísérjék a klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatását.
A fagyott talaj kiolvadása során szén-dioxid és metán mellett a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, a nevetőgázként vagy kéjgázként is ismert dinitrogén-oxid is a légkörbe kerül - mutatták ki tudósok.
