Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
„A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése” szögezi le a Pénzügyminisztérium közleménye, amelyben beszámolnak arról, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot.
A kormány egyébként már december végén, a veszélyhelyzetre hivatkozva saját hatáskörben, rendeleti úton módosította a 2023-as költségvetési törvényt. Továbbra sem világos, hogy mivel a kormány a módosítást már úgyis elintézte, miért viszi be a tervezetet a parlamentbe. Illetve, ha nem gond, hogy az Országgyűlés esetleg érdemben módosít a kormány által beterjesztett tervezeten, akkor miért kellett a büdzsét december végén rendeleti úton átírni? Ezek persze jobbára költői kérdések, a kormánypárti kétharmad aligha fog belepiszkálni a kormányzati tervezetbe.
Ami a lényeget illeti (kiadási és bevételi főösszegek, költségvetési hiány, fejezeti kiadások), a beterjesztett törvénymódosítás nem tartalmaz újdonságot a decemberi törvénymódosító rendelethez képest – azt itt az utolsó fillérig bemutattuk:
Az utolsó fillérig megnéztük, hogyan írta át a kormány a költségvetést
Ahogy drágul minden, sokkal több adót fogunk fizetni, így aztán lesz miből költeni - olvasható ki a költségvetés teljesen újraírt, épp az év vége előtt kihirdetett verziójából. A rezsi annyira elszáll, hogy a különadók nem lesznek elegendőek a rezsivédelmi alapra, az állam inkább üt egy ezermilliárdosnál is nagyobb lyukat a kasszán.
A beterjesztett módosítóban szerepelnek viszont a mellékletek, ezek a rendeletben még nem voltak ott. Az államháztartás kiadásait állami funkciók szerint összegző táblázatból például kiderül, hogy
hiába a „rezsivédelmi” nekibuzdulás és a spórolás, a költségvetés átírása során azért valahogy csak úgy alakultak a dolgok, hogy sportra sokkal több pénz jut, mint az eredeti költségvetési törvény szerint.
A „Sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások” nevű funkcióra az államháztartás idén 494 milliárd forintot fog költeni – ez összegszerűen 116 milliárddal több, mint az eredeti büdzsében, a növekedés 23 százalékos. Ezzel a sportkiadások tekinthetők a költségvetésmódosítás egyik legnagyobb nyertesének. Különösen, ha figyelmen kívül hagyjuk az „egyéb” típusú funkciókat, amelyekbe a pénzügyminisztérium amúgy előszeretettel sorol be előirányzatokat, ezzel is rombolva a büdzsé transzparenciáját.
Nagy nyertese még az áttervezésnek a „Rend és közbiztonság” funkció, itt a növekedés 29 százalékos, 220 milliárd forint. A sportköltésekre visszatérve, a büdzsé mellékleteiből az is kiderül, az egyes adókedvezmények formájában mennyi bevételről mond le az állam. A társasági adónál (taó) a sportcélú támogatási kedvezmény várhatóan 120-130 milliárd adóbevétel-kiesést fog okozni. A látványcsapatsportok támogatásával a pénzügyi szervezetek különadója is csökkenthető, itt 7,3-7,7 milliárd forint bevételkiesés várható. Vagyis
a kiadásokkal együtt az állam 2023-ban több, mint 600 milliárdot fordít sportra. Mármint ennyit tervez, a cech vége kevesebb aligha lesz, ellenben több még lehet.
Az adókedvezmények között a módosításban megjelent a kormány idei nagy – legalábbis nagy csinnadrattával bejelentett – új családtámogatási-népesedéspolitikai támogatása, a 30 év alatti anyák jövedelemadó-kedvezménye. A prognosztizált bevételkiesés 4-6 milliárd forint. Ez az összeg a költségvetés mércéjével mérve annyira kicsi, hogy nagyítóval is alig látható. Ami egyfelől azt jelenti, hogy a kormány idei „nagy” intézkedése lényegében nem kerül semmibe, másfelől
ezek szerint a kormány sem gondolja, hogy a 25-30 közötti nők az adókedvezmény bejelentése után azonnal tömegével szaladtak teherbe esni.
Összességében a kormány arra számít, hogy a mindenféle adó- és járulékkedvezmények miatt a büdzsé 1770-1900 milliárd forint bevételtől fog elesni. A számok nem nagyon különböznek az eredeti költségvetési törvényben lefektetettektől.
A Pénzügyminisztérium a módosítási tervezethez ezúttal 2026-ig előre tekintő mérlegeket is csatolt. A bevételi oldalon szembeötlő, hogy 2024-től jelentősen kevesebb pénzt várnak a vállalkozásoktól: az idei 3,9 ezer milliárd forint után 2024-ben már csak 3,2 ezer milliárd forintot, ami aztán lassan nő. Ez arra utal, hogy a kormány legalábbis a különadók egy részének kivezetésére készülhet. Itt jó eséllyel az energiaágazat különadójáról van szó – gyakorlatilag a Mol oroszolaj-finomításon elért nyereségének 95 százalékos adójáról.
A kiadási oldalról érdemes kiemelni, hogy a kormány a lakásépítési támogatások drasztikus leépítésére készül – illetve ez a lakásfelújítási támogatás kifutásával már folyamatban van. A 2022-es 635 milliárd idén 383 milliárdra olvad, 2024-ben 255 milliárdra, 2026-ban már csak 233 milliárd lesz.
A lakásfelújítási támogatás kifutása már folyamatban van
Reviczky Zsolt
Az önkormányzatok sem számíthatnak semmi jóra, támogatásuk a következő években nemhogy nőne, de lassan csökken: az idei 969 milliárd forintról 2026-ra 956 milliárdra.
Az államadósság finanszírozása – adva a rendkívül magas kamatkörnyezetet: nem meglepő módon – elég brutálisan megdrágul. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadások az idei 2,5 ezer milliárd forintról 2024-től 3,2 ezer milliárd forint fölé ugranak.
