Még hogy nincs előrelépés ebben az országban? Miután a 2021-es költségvetést átlagosan 4 nap 7 óránként írták át év közben, a 2022-eset pedig 6 nap 18 óránként, a 2023-as költségvetéssel elérték az egyhetes álomhatárt, és már csak 7 nap 3 óránként írták át.

Ez 51 átírást jelentett – ez csak az, ami év közben történt. Mert már január 1-jéig eljutni is rázós utat jelentett a Pénzügyminisztériumnak.

A 2023-as magyar költségvetést, amelyet még a parlament nyári szünete előtt szavaztak meg a kiszámíthatóságra hivatkozva, először 2022. november 28-án írta át a kormány egy Magyar Közlönyben megjelent rendelettel, vagyis még több, mint egy hónappal az előtt, hogy hatályba lépett volna. Aztán december 13-án újra. Aztán december 14-én még egyszer újra. Eközben már bejelentették, hogy majd egy teljes átírás fog kelleni, a váratlanul megváltozott helyzet miatt (azaz mert 2022 nyarán nem számoltak azzal, hogy az orosz-ukrán háború miatt borulhat az energiapiac és hogy a részben saját maguk által felfújt infláció is problémákat okoz). Ez sokáig nem történt meg, de aztán eljött 2022. december 29-ének estéje, és ötvenkét órával az év kezdete előtt az egész költségvetést kidobták és kijött a rendelet a teljesen újról.

Reviczky Zsolt

Azért egyébként, hogy a végleges szöveg ne azt jelentse, hogy a költségvetés csak egy rendelet, hetekkel az után, hogy kiadták, utólag bevitték a Parlament elé is, a képviselők megszavazták. Majd az április 5-i Magyar Közlönyben meg is jelent – ami azért említésre méltó, mert ugyanabban a számban még kétszer át is írták.

A költségvetés teljes kiadási főösszege 39 776 milliárd forint volt. Ennek majdnem a tizedét mozgatták meg az év közbeni módosításokkal,

összesen 3 193 006 714 518 forintot.

Tényleg csak a rezsivédelem miatt csinálják?

A kormányt többször is szembesítették azzal, hogy komolyan vehetetlen a költségvetés az ilyen gyakori módosításokkal. Erre rendszerint az a válasz érkezett: a Rezsicsökkentési Alapból osztják ki a pénzeket az év közben, csak ezért van szükség az átírásokra. Ez az alap gyakorlatilag arról szólt, hogy a költségvetésben egy táblázatba beleírtak néhány ezer milliárd forintot, majd ahogy épp szükség volt rá, egy módosítással kivettek onnan pénzt és odaadták arra, amire épp kellett. Ha csak erről lett volna szó, még elfogadható is lett volna ennyi módosítgatás, a költségvetés megszavazásakor tényleg nem lehetett még előre látni, pontosan mire mennyi pénz fog kelleni az energiaügyek kapcsán. De nem csak erről volt szó:

az 51 költségvetés-módosítás közül 45-ben mást vagy mást is átírtak.

Az viszont tényleg igaz, hogy összegszerűen a módosítások legnagyobb része a Rezsivédelmi Alapot érintette, a 3193 milliárd forintból 2323 milliárdot innen osztottak ki. Más kérdés, hogy azt a szintet, hogy a Rezsivédelmi Alapból csak és kizárólag a rezsivédelmet támogassák, nem tudták megugrani – láthatóan nem is nagyon akarták.

A két legnagyobb tétel az alap kiadásai közül még meg is magyarázható: 1083 milliárd és 57 millió forint ment el „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címszóval, 296 milliárd 300 millió pedig a távhőszolgáltatók kompenzációjára. A bonyolult nevek gyakorlatilag annyit jelentenek, hogy az energiacégeknek kifizette az állam a rezsicsökkentés miatti extra költségeik egy részét.

Ez rendben is van (persze mutatja, hogy a rezsicsökkentés nem ingyen van, az is a mi közpénzükből megy, de ez most messzire vezetne) – annál eklektikusabb a lista ez utáni része. Annyi különböző célra osztottak ki pénzt, hogy egy négyoldalas táblázatban tudtuk ezeket összefoglalni – érdemes lapozgatni, izgalmas dolgok vannak a hátsó régiókban is.

A beruházásösztönzés 73 milliárd forintja kapásból nehezen megmagyarázható, nem részletezték azt sem, mire megy el a gazdaságfejlesztési programok 40 milliárdja. Azt valószínűleg nem sokan vitatják, hogy a kórházaknak, iskoláknak segíteni az energiaszámláik kifizetésében vagy épp a közlekedési cégeknek az üzemanyag és az áram vásárlásában az egyik legfontosabb állami feladat, de például a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanfenntartásának 14 milliárdjára vagy a Honvédelmi Minisztérium egyéb szervezeteire szánt 17 milliárd forintra már sokan felvonják a szemöldöküket.

A büntetés-végrehajtás majdnem ugyanannyi pénzt kapott, mint az egyetemek

Berta Hajnalka

A rendőrségnek több pluszpénzt adtak a rezsivédelmi pénzekből, mint az elővárosi közlekedésre, a büntetés-végrehajtás pedig majdnem pont ugyanannyit kapott, mint az egyetemek, de az ilyen közepes tételeknél még viszonylag kevés az olyan, ami olyan kérdéseket vet fel, mint például hogy miért kellett 4,8 milliárd forint rezsivédelmi pénzzel támogatni a sportági fejlesztési koncepciókat.

És persze jutott a rezsivédelem pénzeiből 3,2 milliárd forint a határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapnak is – miközben ugye a határon túli magyarokat semennyire nem érintik a magyarországi rezsiszabályok.

Annál érdekesebb a lista alja. Amikor ugyanis az apróért hajoltak le, akkor sokszor már meg sem próbáltak úgy tenni, mint ha itt a rezsivédelemről szó volna. Az Igazságügyi Minisztérium például 117 millió forintos kapott a saját működtetésére – általában a dolgozóik fizetéséről van itt szó – a Miniszterelnökség 92 milliót, a Belügyminisztérium 52 milliót, a külügy pedig 4,6 milliót.

A Honvédelmi Minisztérium kétszer is a rezsialapból fizette be az átutalásai utáni kincstári díjat – egyszer 623 ezret, egyszer 1,06 milliót. A leginkább megmagyarázhatatlan tétel pedig pont a legkisebb: március 8-án azért is módosították a költségvetést, hogy a Rezsivédelmi Alapból odaadjanak a külképviseletek igazgatására 44 490 forintot. Nem elírás, nem maradt le pár nulla sehonnan.

Aki pedig nagyon-nagyon figyelmes, az még egy apróságra felfigyelhet: nem jön ki a végösszeg (ha valaki ezt kiszúrta a táblázatból, annak külön gratulálunk). 2323 milliárd forintot osztottak ki a rezsialapból, ebből azonban több tízmilliárdot úgy, hogy azt nem lehetett pontosan megmondani, mire, ugyanis más költségvetési átcsoportosításokkal összemixelve írták be a Közlönybe.

Állami beruházások, állami vagyon

A legtöbb pluszt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alá tartozó cégeknek adták – itt lehet böngészni a több tucatnyi céget, amelyben többségi, illetve kisebbségi tulajdonba van az MNV-n át az államnak, de több kisebb tételre is találtak néhány százmilliót vagy milliárdot.

Első ránézésre drámainak tűnik a vasúti és a közúti fejlesztések harmincmilliárdos mínusza, de ennyire nem rettenetes azért a helyzet: a pénz egy jókora részét átcsoportosították az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.

Lázár János szuperminisztériuma

És ha már itt vagyunk, látszik is, hol jelenik meg a közlekedésre szánt pénztömeg. A pályahálózat vagy épp a közszolgáltatások költségtérítése elég bonyolult nevek, valójában annyit jelentenek, hogy a MÁV-Volán csoportnak és a kisebb cégeknek itt adott pénzt az állam, és persze a jegyárkedvezmények miatt kiesett bevételeiket is itt pótolta. Ebben az az extrán furcsa, hogy a megyei és az országbérletek bevezetése miatt pont hogy több pénzre lett volna szüksége a vasútnak, ehhez képest a legnagyobb mínusz épp az ő jegyárkedvezményeinek a támogatásán van.

Egy szempontból viszont mindenképp jár a dicséret a minisztériumnak: ahogy az utolsó előtti soron látszik, sok más tárcával ellentétben a saját működésükön tudtak spórolni.

És Pintér Sándor szuperminisztériuma

Annyi minden van a Belügyminisztérium alatt, hogy egymással össze sem hasonlítható tételek kerülnek egy táblázatba. Az egészségügyre és az oktatásra is jutott több tízmilliárd forintnyi extra pénz, és a klasszikus belügyi rendfenntartó feladatokat is megtolták kicsit – ekkora infláció mellett ez tényleg csak kis többletet jelent. De legalább túl nagy megszorításokra nem volt szükség, persze pont a tanodaprogramnak vagy a Biztos Kezdet Gyerekházaknak lehet akkora szüksége minden forintra, hogy az a néhány tízmilliós elvonás is elég nagy baj volt.

A gazdaságfejlesztés és az átláthatatlanság

A Nagy Márton minisztériumához tartozó lista elég rövid. Egy szempont miatt érdemes megállni nála egy pillanatra: néhány sort leszámítva nagyon nehéz megmondani, pontosan melyik tétel mit jelent. Gazdaságfejlesztési programok, járműipari innovációs és fejlesztési feladatok, iparfejlesztés, egyéb ágazati feladatok – nyilván a pénznek megvolt a helye, de a költségvetési sorokból nagyon ügyes az, aki kiveszi, hogy pontosan mire ment.

Sport vs. honvédelem: 26-12

A Honvédelmi Minisztérium alá két nagy ügy tartozik: természetesen a honvédelem, és azon kívül a sport. Ha csak azokat a tételeket nézzük, amelyeknél egyértelműen beazonosítható, hova ment a pénz, akkor az látszik, hogy a sportra 26 milliárd forintot csoportosítottak át év közben, míg a honvédelemre csak 12 milliárdot. Persze a Honvédség ennél többet kapott, de a védelmi felkészítés és a védelmi ipari kapacitások elvonásai jócskán lecsökkentették a honvédelmi tételek végösszegét.

A kulturális kiadások

Nagyon megtolták az alapítványokhoz áttett felsőoktatási intézményeket, legalábbis minden máshoz képest – ez látszik az első sor magas számán. A lista végén pedig az, hogy itt a saját működésükön is tudtak spórolni. De mielőtt elkezdenénk nagyon dicsérni őket, még azt érdemes megemlíteni, hogy hat alkalommal is bele kellett tenni egy költségvetés-módosításba azt, hogy a kulturális tárca ki kell, hogy fizesse valamiből a kincstári díjait.

A külügyi pénzek

Szijjártó Péterék már évek óta sok alkalommal módosíttatják a költségvetést azért, mert nem sikerült kiszámolni, mennyi fizetést kell adniuk a saját dolgozóiknak, ezúttal a minisztérium működtetéséért csak négyszer kellett módosítani a büdzsét, a külképviseletek miatt viszont 13-szor is.

Az átláthatatlanság pedig óriási: konkrétumok helyett olyanok szerepelnek itt a listán, mint külügyi fejlesztési és kutatási programok, a KKM alá tartozó szervezetek, vagy épp beruházásösztönzés, 75 milliárddal, amelyből 73 milliárdot a Rezsivédelmi Alapból tettek át oda.

Miniszterelnökség: városok helyett egyházak

A Modern Városok Program 15 milliárdja közül volt, amit konkrét programra tettek át, de nem mindet – a programot novemberben elkaszálták, az addig fel nem használt összegeket vissza kell fizetni az államkasszába. Jókora pluszban zártak viszont az egyházak, a kormányhivatalok, és még a Hungaroringre is jutott többletpénz.

A Miniszterelnökség pedig 11 költségvetés-módosításba íratta be azt, hogy a saját dolgozóik fizetésére kell még pénzt adni – szóval ebben egy kicsit elmaradtak a KKM-től, de nem sokkal.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda

Akkora válság nem lehet, hogy a kormányzati infokommunikációra és a kormánykommunikációra ne lehessen néhány extra tízmilliárdot találni – ez a legfontosabb tanulság itt.

A számmisztika rajongói boldogok lehettek, ha július 27-én belenéztek a Magyar Közlönybe: aznap döntöttek úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda igazgatására át kell csoportosítani 333 333 333 forintot.

Az egyéb tételek

A Bethlen Gábor Alapnak, amely a határon túli magyaroknak oszt pénzt, összesen 26 milliárd forint pluszt adtak a költségvetés különböző módosításaival.

A nagyobb tételek közül érdemes még kiemelni azt a 21 milliárd forintot, amelyet az agrárkárok enyhítésére adtak a tavasszal, hiszen akkor még sokan érezték, mekkora iszonyatos károkat okozott a 2022-es aszály (majdnem akkorát, mint amennyivel a határon túliakat megsegítették).

Az Energiaügyi Minisztérium nagyrészt a Rezsivédelmi Alapból kapott pénzeket, amelyeket már fentebb bemutattunk, de azért volt még pár egyéb tétel ott is, a legfontosabb a térségi fejlesztésre kiadott 43,5 milliárd.

Az önkormányzatoknak összesen 108 milliárd forintot adtak pluszban az eredeti tervekhez képest. A legnagyobb tétel ezek közül a 18,9 milliárd forint Szeged ipari területének fejlesztésére, a többi néhány tíz- és százmilliós összegekből áll össze.

A BYD elektromosautó gyárának létesítési területe Szegeden

Veres Viktor

A Pénzügyminisztérium pedig, amely a felelős azért, hogy a költségvetést átlátható és kiszámítható módon rakják össze, összesen 13-szor íratta át a saját büdzséjét azért, hogy az alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pluszpénzt adjon (összesen 35,9 milliárdot), nyolcszor ugyanígy a Magyar Államkincstárért (+15,8 milliárd), négyszer pedig a NAV-ért (+21,5 milliárd).

Ez a kiszámíthatóság és átláthatóság volt az, amire hivatkozva a 2024-es költségvetést már 2023 júliusában megszavazták, hogy aztán augusztus 14-én, 139 nappal az új év kezdete előtt már módosítsák is. Majd még egyszer átírták december 13-án, december 20-án pedig újra.